Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. február 26. (571-806) - 1. Javaslat egyetemi szabályzatokra - 2. Javaslat az üzemmérnökök okleveles mérnökké képzésének feltételeire - 3. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel való kitüntetésre - 4. Különfélék - 1. A 68.127/1973. számú minisztériumi leirat ismertetése - 2. Tantárgyprogram jóváhagyása

JAVASLAT AZ OZEMMÉRNÖKÜK OKLEVELES MÉRNÖKKÉ KÉPZÉSÉNEK FELTÉTELEIRE /Előterjesztés az Egyetemi Tanács 1975. február 26-i ülésére/ i; ELŐZMÉNYEK. NÉHÁNY ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁ S " A többfokozatú mérnökképzés rendszerének fokozatos kialaku­lása lényegesen megnövelte a mérnökképző intézmények szá­mát és képzési cél szerinti differenciáltságát. Ezzel pár­huzamosan egyre több olyan probléma merül fel, amely a kü­lönböző képzési formák közötti átmenettel, kiegészítő kép­zéssel, intézmények közötti hallgatói fluktuációval kapcso­latos. Egyetemünkön belül is differenciáltabb lett a képzés,1969­ben kétfokozatú képzés indult a Vegyészmérnöki Karon, 1970-ben főiskolai karral bővült az Egyetem, 1972/73. tan­évben megindult a MB" tipusu intenziv képzés a Villamosmér­nöki Karon, a kétfokozatú oktatás a Vegyészmérnöki Kar esti tagozatán. Jkz utóbbi években észrevehetően megnőtt azon üzemmérnökök, illetve főiskolai tanulmányokat folytatók száma, akik Egyetemünkön az esti-levelező, illetve nappali tagozaton kivánnak továbbtanulni. Ezért határozott ugy az Egyetemi Tanács 1972. február 28-i ülése, hogy az uj kép­zési formák tanterveinek elfogadásával párhuzamosan behatóan kell vizsgálni az átmehetek és továbbképzés kérdését, első­sorban az üzemmérnökök okleveles mérnökké képzésének terü­letén. A műszaki főiskolák létrehozását objektiv társadalmi és gazdasági szükségletek váltották ki, mivel a népgazdaság különböző ágazatain /mezőgazdaság, ipar, közlekedés, stb./ szükség van olyan műszaki káderek tevékenységére, akik az

Next

/
Oldalképek
Tartalom