Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. június 18. (1896-2033) - 1. A posztgraduális képzés időszerű kérdései - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Különfélék

A Villamosmérnöki Kar több éven keresztül foglalkozott azzal, hogy milyen irányban korszerűsítheti az oktatást. A korszerüsitésf abban az Irányban ment, hogy a természettudományokat és a matematikai képzést meg kell erősíteni. Miután a terjfpészettudomaányos és a matematikai képzés megerősítése és ugyanakkor egy kiscsoportos oktatási módszer bevezetése egyszerre nem v±t lehetséges, egy oktatási kísérletbe kezdtünk, amely a hagyományos, az úgynevezett A/oktatás mellett egy B oktatási formát ht> zott létre, amelyre az első közös félév után veszünk fel önkéntes jelentkezés alapján hallgatókat, mégpedig minden szakiránynak megfelelően, 15-15 főt. így a négy szakiránynak me£elelően hatvan és egynéhány fővel kezdtük meg ez év februárjában az ilyen irányú oktatást. Lényeges eleme, valamivel kisebb óraszám mellett az, nogy az oktatásnál általában jegyzetekből ós könyvekből készüXnek fel a hallgatók, és az órán a lényeget tanulják meg, és megbeszélik azokat a kérdéseket, amelyek nem információközléssel járnak, hanem a mélyebb megértést célozzák, és ezt példákkal illusztrálják. A j.-irányu oktatás k négyéves, és ez alatt ugyanazt a menyt nyiségü anyagot adja a Hallgatóknak, *- természetesen mivel nem lehet pontosan ugyanazt adni, rövidebb az átfutási időszak, inkább egy elvi-elméleti anyagot adunk, laboratáriumi unka mellett. Ez a B-forma az, ami most iaár elindul. Ezen négy év után de jure ugyanolyan diplomát kapnak, mint az A-képzésen végzők öt év alatt. A négy év utáni időszakra tervezünk egy C-tipusu oktatást, alapjában véve egy posztgraduális jellegit oktatást, négy fél éven keresztül, amely mindazokat a problémákat figyelembe veszi, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valakiből a szakmáját alkotó módon használni tudó ember váljon, tehát különösen a nyelvi megál-