Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1973. május 28. (1547-1895) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az Egyetemi Tanács működése, bizottságainak, titkárának és a külső tagoknak megválasztása - 2. Az Építőmérnöki Kar helyzete és feladatai (beszámoló a Kar munkájáról és javaslat az új tantervére - 3. Beszámoló jelentés az Egyetem 1972. évi gazdálkodásáról - 4. Személyi kérdések - 5. Különfélék
tőipari munkakörök /szűkebb körű specializálódást kívánó kutatói és tervezői feladatok, valamint a széleskörű áttekintést kivánó beruházói, komplex tervezési, igazgatási feladatok/ eltérő igényei, másrészt a didaktikai követelmények és lehetőségek között. E vonatkozásban a Kar az alábbi megoldás alkalmazását tartotta célravezetőnek: a./ Az alap- és alapozó képzésben törekedni kell olyan ismeretanyag közlésére, amely az épitőmérnöki tevékenység lehetőleg széleskörű munkaterületein végzendő tevékenységhez nyújtson elméleti megalapozást. Ezért a tantervjavaslatok olyan alap- és alapozó képzést irányoznak elő, mely egységesen adja meg azokat a természettudományos ismereteket és módszereket, valamint épitési vonatkozású alapelemeket, melyeken az építőmérnöki munkaterület három, hagyományosan kialakult — közlekedésépítő, szerkezetépít ő és vizépitő mérnök i — szakán végzendő épitési tevékenység alapul. Ennek az elvnek az alkalmazásától a földmérő mérnök i 3zak esetében — annak a többiekétől eltérő jellege miatt kivételt kellett tenni. Az alapképzés keretében szükséges volt, a matem atika i képzésnek egyrészt, a korszerű számítástechnika alkalmazását elősegítő ismeretekkel és az arra épülő matematikai módszerek tárgyalásával másrészt az egyre fokozódó gyakorlati és szemléletformáló jelentőségű valószínűségelméleti és matematikai statisztikai ismeretek beiktatásával való bővítése.
