Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. május 28. (1547-1895) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az Egyetemi Tanács működése, bizottságainak, titkárának és a külső tagoknak megválasztása - 2. Az Építőmérnöki Kar helyzete és feladatai (beszámoló a Kar munkájáról és javaslat az új tantervére - 3. Beszámoló jelentés az Egyetem 1972. évi gazdálkodásáról - 4. Személyi kérdések - 5. Különfélék

Az alapképzés gerincét alkotó mechanika

i tanulmányok hagyományosan kialakult felépítését — elsősorban didaktikai szempontok miatt — célszerűnek látszott átformálni, hogy az alapfeladatok és módszerek bemutatása és kellő mélységű begyakoroltatása szintén lehetővé váljék a korszerű számítástechnika biztonságos és kiterjedt alkalmazása; másrészt, hogy az előbbiekre épitve széleskörű, egységes elméleti megalapozás legyen biztositható a későbbiekben ráépülő méretezési, geoteclmilcai és hidromechanikai tananyag számára. A kémiai, geológiai, fizikai és épitőanyagismereti oktatás felépítését olymódon kellett összehangolni, hogy azok kellő megalapozást.nyújtsanak a hagyományos és új építőanyagok fizikai és mechanikai tulajdonságainalc, valamint technológiai kérdéseinek magaszintü tárgyalásához és egyben a kapcsolódó laboratóriumi kisérleti metodika, a kutatásban és termelésben felhasznált műszerek és mérési eljárások biztonságos és kellően hozzáértő alkalmazásához. Az egységes alapozó képzés körébe kellett iktatni azokat a szakmai alapismereteket, melyek valamennyi építési tevékenységhez egyaránt kapcsolódnak: igy a geodézia, a hidrológia, a hidraulika, a geotechnika /talajmechanika, földmüvek, alapozás/ tananyagát, valamint a vasbeton- és acélszer kezeti teherhordó elemek méretezésének és az épít menyek általános szerkezeti felépítésének bemutatását szolgáló tananyagot.