Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. május 28. (1547-1895) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az Egyetemi Tanács működése, bizottságainak, titkárának és a külső tagoknak megválasztása - 2. Az Építőmérnöki Kar helyzete és feladatai (beszámoló a Kar munkájáról és javaslat az új tantervére - 3. Beszámoló jelentés az Egyetem 1972. évi gazdálkodásáról - 4. Személyi kérdések - 5. Különfélék

- 2o /1972/75-ban 5o,6%, az egyetemi átlag 26,7%/ valamint az a tény, hogy egy-egy évfolyamon belül az öt tanulmányi év alatt a fizikai dolgozók gyeraiekeinek átlaga nem romlik. /Az ábrán a null-körök az 1972/73-ban diplomázó évfolyam adatait tüntetik fel./ 1 3.2. Az oktatás tartalmi fejlesztése A Kar _ az 1.fejezetben részletezett előzmények után jelenleg az 1960-63 években kidolgozott tantervek alapján folytatja az oktatást. Az MSZMP KB 1972.juniusi határozatai, valamint a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott tantervi irányelvek alapján az elmúlt tanévben megkezdtük a tantervek korszerűsítésére irányuló munkát. Tekintettel arra, hogy ez a munka folyamatban van, s az uj tantervek ismételten megvitatásra kerülnek, azok részletezésétől e helyen eltekinthetünk. Az alábbiakban az oktatás tartalmi fejlesztésére vonatkozó gondolatokat foglaljuk össze. Az oktatás tartalmi fejlesztésében a népgazdasági ágazat várható igényeiből, a felsőoktatási intézmények feladatmegosztásából és az egyetemi oktatás lehetőségeiből kell kiindulni. a/ A Kar végzett hallgatói általában a szakterület szakosított nagyvállalatainak /tervező- és kutatóintézetek, kivitelező- és beruházó vállalatok/ munkahelyein fognak dolgozni. Ezek növekvő műszaki és szervezeti szinvonala egyre kedvezőbb lehetőséget fog nyújtani a kezdő mérnököknek a munkahely igényeinek megfelelő, tervszerű és folyamatos továbbképzésére és a felsőoktatás különböző lépcsőiben képzett szakemberek közötti helyes feladatmegosztásra. A fentiek lehetővé teszik, hogy a Kar oktatási főfeladatának az alapvető természettudományi társadalom-