Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. szeptember 28. (1-122) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az Egyetem 1970/71. tanévi munkaterve - 2. Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatából következő feladatok - 3. Tájékoztató az 1970. évi gép-és műszerbeszerzési keret karok közötti felosztásáról

- 47 azok a területek, ahol nekünk feltétlenül előre kell haladnunk, az elvek tisztázása után most már a konkrét napi munkával, a nevelői munka folytatására. Teljesen világosan kell látnunk, hogy bár az egyetemen számos nevelési tényező együttes hatására formálódik a hallgató, mégis ebben a primátus messze az oktatóé; azé az oktatóé, aki közelsége, szakmai tudása, tekintélye alapján az oktatás során a legnagyobb hatást gyakorolja a hallgatóra. Az összes többi tényező ezt a munkát segitheti, vagy akadályozhatja, azonban az oktató helyett elvégezni semmi körülmények között sem tudja. Ezért tehát akkor, amikor a Párt ifjúságpolitikai irányelveiből adódó feladatokat vizsgáljuk, megitélésem szerint szükséges, hogy a feladatok meghatározásában az legyen az alapvető szempont, hogy az egyes oktatóknak, vagy a tanszékeknek, amelyek az oktatókat tömörítik, elsősorban milyen elvégzendő feladataik vannak ezen a területen. Ezért helyesnek tartom az anyagnak azt az irányát, hogy bár javaslatot tesz bizonyos szervezeti intézködésekze , amelyek segithetik, vagy akadályozhatják a nevelő munkát, de az alapvető szempont és a középpont az, hogy a mi nevelő munkánkban - és éppen az előbb előadottak alapján: oktató-nevelő munkánkban - minden előre lépésnek feltétele az, hogy az egyetem oktatói egyenkint az egyes hallgatókkal hogyan végzik nevelő munkájukat. Véleményem szerint egy kérdésben kell nekünk az elviekben való szemlélet terén előrelépnünk: hogy a régi oktató-