Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971
1970. november 16. (123-330) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló az oktató-nevelő munka korszerűsítését szolgáló 1969/70. tanévi kari intézkedésekről - 2. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 3. Javaslat az egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok kiírására - 4. Személyi kérdések - 1. Egyetemi docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat díszdoktorrá avatásra
- 47 A 200 főnél azt is figyelembe vettük, hogy az előző ötéves tervben milyen fejlődés volt. Tovább menve: az 5-600 fő a kari igényekből és a társadalomtudományi tanszékek igényeinek összességéből adódik. Azért irtuk, hogy ezt nem tartjuk reálisnak, mert ez olyan igény, amely öt év leforgása alatt már az optimálishoz közelálló feltételeket kívánna biztosítani, viszont az eddigi fejlődési ütemet a népgazdaság rendelkezésére álló eszközök nem teszik lehetővé. Egyébként a 600 uj oktatót elhelyezni sem tudnánk, ismerve azt, hogy a 600 Uj oktató milyen területi igényt, stb. jelentene. Tehát a 200 fő reális dolog, és ha a népgazdaság igényei megent gedik, és alá tudjuk támasztani, akkor az egyetem vezetése további dolgokat fog kérni. Hogy most konkrétan mennyit tudunk realizálni, az attól is függ, hogy a Művelődésügyi Minisztérium mit fog jóváhagyni. Mindenesetre az 5-600 főt kitevő kari öszszesités nem látszik reálisnak. További kérdés volt, hogy miért vettük alapul a főállású oktatók számát, illetve: miért az oktatók effektív számát, és nem az óraszámot vettük tekintetbe. A nevelési feladatok, az osztályokra menő foglalkozások oda tendálnak, hogy egy-egy oktatónak a konkrét hallgatóval kall foglalkoznia, ós ebből a szempontbői ügy látjuk, hogy a főállású oktatók száma olyan jellegű tájékoztató adatot jelent, hogy hány hallgatóval kell az oktatónak foglalkoznia. A félállású oktatók olyan értelemben esnek ki, hogy azok hosszabb ideig, és órarenden kivül is tudnak foglalkozni a hallgatókkal. Vitatni lehet, hogy az óraterhelés jobb-e, de két-