Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. november 16. (123-330) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló az oktató-nevelő munka korszerűsítését szolgáló 1969/70. tanévi kari intézkedésekről - 2. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 3. Javaslat az egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok kiírására - 4. Személyi kérdések - 1. Egyetemi docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat díszdoktorrá avatásra

- 43 A 8. oldalon az van, hogy bár a karok 500 főt meghaladó oktatói létszámot igényelnek, az egyeztetésből valahogyan 200 fő jött ki. Hogyan jött ki a 200 fő? Vajon ez következik-e az egyetem fejlesztési tervéből, - mert most mint az Egyetemi Tanács tagja ezt felterjesztem. Kérem a Hektor Elvtársat, terjessze fel a Minisztériumba jóváhagyásra. Dr. Orosz Zoltán: Az anyag a 3. oldal első pontjában azzal foglalkozik, hogy a főállása oktatók számát hasonlítja a nappali hallgatók számához. Lehet-e ezt függetleníteni attól, hogy 166 félállású oktatónk van, azonkívül többszáz meghívott oktatónk, óraadónk van, és ha a kettőt összeadjak, akkor az átlag és az alsó határ nem 3,5, hanem 2,5 ós 6,5 között mozog, egy oktatóra pedig átlagosan csak 4 hallgató jut a Budapesti Műszaki Egyetemen. Azért kérdezem meg ezt, mert az esti és a levelező tagozata hallgatókat nem veszi figyelembe az anyag, és ha a másodállása, valamint a meghívott előadókat is ide teszszük, ekkor ezek körülbelül kiegyenlítik egymást. Erre szeretnék választ kapni. Jelentős problémaként vetődik fel, hogy közel 200 kutató van tudomásom szerint heti négy órában foglalkoztatva. A kutatókat be lehet vonni, sőt szükséges, hogy bevonjuk őket az oktatásba. Ezzel sem számol kellőképpen az anyag. Azért szeretném folytatni ezt a kérdést, mert utána arról van szó, hogy minimálisan 200 oktatóra lenne szükség. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor megkérdezem: hogyan jött ki a 200 fős oktatói szükséglet? Az előző napirendi ponthoz kapcsolódik a kérdésnek az a része, amikor arról beszélünk, hogy meg kell teremteni a sze-