Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. november 16. (123-330) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló az oktató-nevelő munka korszerűsítését szolgáló 1969/70. tanévi kari intézkedésekről - 2. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 3. Javaslat az egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok kiírására - 4. Személyi kérdések - 1. Egyetemi docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat díszdoktorrá avatásra

- 18 tuk azt a jogot, hogy tarthassanak katalógust. Aki nem tart, azzal a dékáni hivatal nem törődik, de a tanszéknek joga van katalógust tartani. Tapasztalatokról még nem beszélhetünk* Pozitiv vonás az, hogy a hallgatók több időhöz jutnak a négy heti időszak alatt; viszont negatív jelenség az, hogy az előadók általában fájlalják az elvesztett időt, mert csökken az előadások száma, és ezzel a hallgatókkal való közvetlen érintkezés lehetősége. Az is hátrányos, hogy a rendszeresség helyett bizonyos kampányszerűség tapasztalható, tehát a félévet megbénítjuk. Megnéztük azt is, hogy a második időszakban, a gyakorlatok idején, milyen órarend a hatásos. Voltak olyan tagozatok, ahol minden második napot tettünk kötelezővé, és voltak olyan időszakok, ahol három napra konoentráltuk a benttartózkodást, és négy napot szabadon hagytunk. A tapasztalat az volt, hogy jobb, ha minden második napon van tanaimányi időszak, mert akkor a hallgatóknak van idejtik a gyakorlatra való elkészülésre. Egyébként ugyanis hajlamosak arra, hogy idejüket rendszertelenül osszák be a 3-4 teljesen szabad nap alatt. Hem kivánok itt azzal foglalkozni, hogy milyen tapasztalataink vannak, mert hiszen a kiértékelés folyamatban van* Távlati célunk az is, hogy ezt az időszakot a vizsga-időszak részévé tegyük, és már most megengedjük, hogy aki a négy hét alatt befejezi a rajzfeladatát, az alatt az idő alatt elővizsgát tehet, és a későbbi időkben esetleg foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy a félévi időszakot megnyujtjuk, a 14 hetes tanulmányi időt 15-16 hétre módosítjuk, és ezáltal a tanulmányi