Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 24. (124-161.) - 1. A Közlekedésmérnöki Kar szervezeti felépítése és a kari tanszékek átszervezése - 2. A BME 1968. évi nemzetközi kapcsolatai és az 1969. évi terv - 3. Javaslat tanszékvezetői megbízásokra

- 13 is, aminek nagyon örülünk, de ezt mi nem kértük, ezt kaptuk. Ezzel szemben egyetlen uj tanszéket kaptunk és az a Termodinamikai Áramlástani tanszék. Semmi mást mi nem javasoltunk, Technológia tanszékünk majdnem két éve van, Gépelemek tanszékünk is van. Elhangzott az a nagyon helyes észrevétel, hogy az alap- alapozó tárgyi tanitást a mi területünkön erősíteni kell és fel is vetődött konkrét formában ugy, hogy ne a Vasúti géptan tanszék oktasson thermodinamikát és áramlástant, állitsunk be erre a feladatra egy szakosított tanszéket. Azt próbáltuk megoldani azzal az uj tanszékkel és a repülőgépeket is felvonultatva. Ismétlem tehát, hogy gyakorlatilag a mi karunk öt tanszéket kapott és kért is. Az összes többi tanszékeink eddig is létező tanszékek voltak. A település racionális kérdésekkel kapcsolatos kérdést nagyon átéreztük. Karunkon bizonyos történelmi fejlődés ugy hozta magával, hogy a területi tervezés kérdése megoldott a közlekedésgazdaságtanon belül, mi pedig a személyi és teher közlekedés üzemtanán belül egy nagyon szűkre szabott - ugy érezzük, hogy e pillanatban a lehetőségeinkhez szabott tantárgyi anyagot adunk elő inkább leiró jelleggel, nem mint nagyon tudományos megalapozottsággal. Ahhoz, hogy az áramlások keletkezési helyeit és célhelyeit valamint több külső pontjainak meghatározását érzékeltetni tudjuk, ugy érzem, hogy ebben a pillanatban megoldottnak tekinthető. A ténylegesen bonyolultabb problémát, amit a közgazdasági háttér jelent, a jelen pillanatban Kádas elvtárs, a Közlekedésgazdaságtan-ban adja elő. A magam részéről a kérdésre feladott válaszok alapján is egyetértenék azzal, helyesebben nem értek egyet Lévai elvtárs válaszával, én lehetségesnek tartom gépek tervezését ugy megtanulni, ahogy az előbbiekben vázoltam, annál is inkább, mert olyan jellegű alapozó képzést, amilyent majd a gépészkar nyújt nekünk, és olyan jellegűt amit fog adni, mi is igyekszünk majd adni. Márpedig a mérnököt az adja, hogy alap- és alapozó tárgyból mint kap, a szaktárgyi oktatás lehet bizonyos irányú specializáció jellegű, de a mérnököt szerintem nem abban hozzák létre, hogy bizonyos készségek és gyakorlat kialakitása folyik, bizonyos irányú szemlélettovábbfejlesztés lehetséges. Nem akkor fog eldőlni, hogy valakiből jó gépészmérnök lesz-e, hogy szélesebb spektrumát ismeri meg a gépeknek vagy pedig egy bizonyos fajta gépen nagyon részletesen szerzi meg a konstrukciós gondolkodásmódot. Azokkal a kérdésekkel kapcsolatosan, amelyek felvetődtek nyelvi kérdésben, azután a politikai tárgyak oktatásában ideológiai tárgyak oktatásában, meg kell mondjam, hogy tárgyalásokat folytattunk, általában semmiféleképpen nem akartunk valami ujat alkotni, csak olyant amit tőlünk kivántak. Amennyiben másfajta formában kivánja a Minisztérium csinálni, természetesen másfajta formában fogjuk végrehajtani, ugy, ahogy azt rendeletekkel szabályozza a Minisztérium. Egy-két kérdés ami elhangzott nem tantervi kérdés, nem is program, hanem bizonyos fokig már órarendi kérdés, ami egy kicsit más lapra tartozik. Ugyanez az Ábrázoló geometriával kapcsolatosan. Magam részéről az elhangzottak után kitartanék az eredeti határozati javaslat mellett ahogyan van.