Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1964. szeptember 25. (1-36.) - 1. Az Egyetemi Tanács új tagjainak bemutatása - 2. Az oktatási reform soron következő feladatai - 3. A BME 1964/65. évi munkaterve - 4. A felszabadulás 20 éves évfordulójának megünneplése
ebben az időszakban szükségünk-van, mert a reform olyan állapotban van, amit a tanszékeken kell elsősorban megvalósítani. Ennek megfelelően minden karról három képviselő vesz részt a dékánok mellett az Egyetami Tanácsüléseken, a Gépészmérnöki Kar részéről dr.Gruber zsef, dr.Lettner Ferenc és Dr.Varga József tanszékvezető egyetemi tanárok, a'Villamosmérnöki Kar részéről Dr.Kozma László, dr.Geszti P.Ottó és Kolos Richárd tanszékvezető egyetemi tanárok. Vegyészmérnöki Kar részéről Dr.Varsányi György egyetemi tanar, Dr.Tettamanti Károly tanszékvezető egyetemi tanár és Dr.Csűrös Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, továbbá dr. Elek Tibor tanszékvezető egyetemi tanár a központi tanszékek részéről. Az értesítéseket az érdekelteknek kiküldöttük és a vezetőség részéről jó egészséget kivánok mindannyiuknak a felelősségteljes munka ellátásához és személy szerint kérem a megjelent professzorokat, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal, megjegyzéseikkel segitsék elő egyetemütik jó munkájának biztositását• Elnök bejelenti, hogy a mai ülésnek három napirendje van. 1«/ Az oktatási reform soronkövetkező feladatai, 2 #/ az Egyetem 1964/65. tanévi munkaterve, 3./ Javaslat Hazánk 2o éves évfordulójának ünnepi rendjére. Kérdi, van—e megjegyzés, észrevétel a napirendhez. Minthogy nem kiván senki szólni, elfogadottnak nyilvánítja a napirendi pontokat. Egy hibáját utólag szeretné kiküszöbölni, üdvözli Rigler György főosztályvezetőt az MM képviselőjét és dr. Herzog Pál elvtársat, aki szintén a Minisztérium részéről vesz részt az ülésen, hogy támogatást nyújtsanak munkánkhoz. Rátér az I. napirendi pontra. Röviden tájékoztatja a Tanácsot az oktatási reform soronkövetkező feladatairól. Pontosnak tartja hangsúlyozni, hogy azt a reformmunkát, amely még Csűrös professzor rektorsága alatt indult meg és amit Gruber profeszszor rektorsága alatt tovább folytatott, a jelenlegi egyetemi vezetés is teljes mértékben magára nézve kötelezőnek ismeri el és legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a reformmunkák alapjainak lerakása után most részletekben is eredményes munkát végezzen. Itt külön megköszöni azt a fáradozást Gruber elvtársnak, amelyet a reform sikere érdekében, eddigi tevékenységében végzett és kéri, hogy továbbra is támogassa egyetemünket ezen feladatok elvégzésében. A reformnak mint jól tudjuk lényegileg három alapvető célkitűzése van; az egyik az alaptárgyi oktatás megerősítése és kiszélesítése, a második az oktatás közelebb vitele a mindennapi élethez, amely részben az egyetemi laboratóriumi gyakorlatok kiszélesítésében és megerősítésében, részben az újszerű úgynevezett hosszú termelési gyakorlatok kidolgozásában áll. A harmadik fontos alapelve a reformnak, a tananyag ideológiai korszerűsítése.
