Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. október 10. (1-9.) - Kibővített, rendkívüli ülés - 1. A felsőoktatási reform
- 6 őír.Varsányi György dekán : A középfokú oktatás problémájával foglalkozik. Az a tapasztalat a felvételi vizsgákon, hogy óriási különbségek vannak a középiskolák oktatási nivója között. Különösen a középiskolai matematika és fizika oktatás nivójának emelésére van szükségünk. Helyes kezdeményezésnek tartja a 12 osztályos oktatási rendszer bevezetését, s ezeknek megfelelő gimnáziumok és középiskolák működtetését. dr.Elek Tibor tudományos rektorhelyettes : Oktatási rendszerünk tovabbfejlesztesere kiadott irányelvek aláhúzzák oktatási módszereink tökéletesítésére vonatkozó követelményeket is. Véleménye szerint a jelenlegi oktatási rendszer az alsófoku iskoláktól az egyetemekig nem tükrözik megfelelőnódon a megismerés folyamatát. Utal arra, hogy a középiskolákban pl. a fizika megreked a magolás fokán és nem jut el a tudatos alkalmazásig. Megemlíti a felsőipari mezőgazdasági és közgazdasági iskolák és az egyetem viszonyát, amelyek még eddig nem tisztázódtak. Késedi István főelőad ó /MM.Középfokú Oktatási Osztály/: Ha visszatekintünk a felszabadulást követő időkre, láthatjuk, hogy a középfokú iskolák matematikai oktatása igen sokat fejlődött. Erre utal a nemrégiben megtartott nemzetközi matematikai verseny is, ahol a mi tanulóink hozták el a legjobb dijakat. Azt is észre kell vennünk, hogy most már a matematikai oktatást a tanulók gondolkodására alapozzuk. Jíem a Minisztérium és a középiskolák ellenezték a differenciális integrálj,számításoknak oktatását a középiskolákban, hanem a£ Egyetem. Helyesli az üzemi termelés nappali, tehát politechnikával összekapcsolt 5+1 oktatásinál, bevezetését. Véleménye szerint a 4+2 oktatási rendszerrel nem biztositható eléggé a szakmunkásképzés. Magasabb elméleti képzés birtokában a tanulók jobban elsajátitják a többirányú oktatást. Kocsis István technikumi igazgat ó /Villamosipari Techn./: Az uj reformtervezetnek az a célja, hogy minél jobban képzett mérnökök kerüljenek az iparba. Véleménye szerint az egész oktatási rendszert uj reformok szerint kell felépíteni, mert a túlterhelés már az általános iskoláknál jelentkezik. Ezért üdvözölhető örömmel az uj reform, mely egységesen kivánja rendezni ezt a kérdést. Javasolja, hogy az Egyetem külön szervezett formában foglalkozzék az előkészítéssel olyan értelemben,ahogyan azt már szóvá tették és emeljék egy nivóra azokat, akik üzemi gyakorlat után kerülnek az egyetemre és azokat, akik középiskolai végzettséggel birnak. Igen fontos szempont véleménye szerint az esti és levelező oktatásnak minél magasabb szintre való emelése. Molnár János miniszterhelyette s /MM./: Az itt elhangzottak alapján az a velemenye, hogy az iskola és az élet közötti kapcsolatot nem szabad leszükitve felfogni és korlátozni az érettségi utáni üzemi gyakorlatra, valamint szakmai gyakorlatra. Elek elvtárs helyesen utalt hozzászólásában arra, hogy már az iskolai oktatásnak közelebb kell kerülnie az élethez, a megismeréshez. Általánosságban át kell, hatnia oktatásunk egész lényegét aJt? a tudatba®* a követelmény^hogy az elméletet a gyakorlattal kapcsoljuk össze. Előttünk álló feladat, hogy ezeket a szakmai gyakorlatokat jól szervezzük meg és hogy a tananyagot korszerűsítsük tartalmilag, módszertanilag és ezek biztosítsák az élettel való kapcsolatot. A tananyag korszerűsítésénél alapkövetelményként kell felvetni a világnézeti nevelő munkát. Ugyancsak az élettel való kapcsolat biztosításának egyik alapvető feladata az oktatók szakmai
