Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. október 10. (1-9.) - Kibővített, rendkívüli ülés - 1. A felsőoktatási reform
- 7 gyakorlatának megszervezése is. Ehhez szorosan tartozik az egyetemek és ipari tárcák összműködése, jó kapcsolata. A világnézeti nevelő munka megjavításáról keveset vitatkoztunk még. Az egyetemen kell -egy olyan szellemet kialakitani, amely mindenki számára biztosit ja a tudományágak legmagasabb szinten való megismerését, elsajátítását. Nagy szerep ke 11^ hogy jusson a Marxizmuserök-leninizmusnak a tananyagok korszerűsítésében. Felvetődött itt az ipari és mezőgazdasági főiskolák szerepével kapcsolatos probléma. Ezekre a főiskolákra csakis érettségivel és szakmunkás képesítéssel rendelkezőket lehet felvenni általában egy évi üzemi gyakorlat után. A reform végrehajtásával kapcsolatban több konkrét javaslatnak kellett volna elhangzania. Ezt a kérdést részleteiben kell kitárgyalni. Jr.Kónya Albert professzor : Egyetért az oktatási irányelvekkel ."^z~ir^iyelveíaiek részleteiben való kidolgozása és alkalmazása óriási fejlődést jelent az egyetem szocialista átalakításában. Vélemények szerint a felső ipariskolák bevezetése feltétlenül kihat az egyetem hallgatóinak számszerüségére, céljaira. Javasolja, hogy az ipar szükségletének megfelelően kísérletképpen rövidebb időre néhány iparágban vezessék be ezen uj oktatási formát. A reform megvalósítása sokoldalú munkát kiván az egyetemtől is. legn ehezebb problémánk a megfelelő tant erv és k orszerü tananyag kialakítás a. Véleménye szerint egyes Szaktárgyak, pl. számtan,"biológia körül folyó vita elveszti jelentőségét az uj reform megvitatásánál, holott az uj irányelv a mérnökképzésnek uj alapokra helyezését jelenti. Helyesli az olyan lo hónapos üzemi gyakorlat bevezetését, mely végigvezeti a hallgatót az összes üzemrészeken, ellentétben az egy éves fizikai munkával, ako l csak egy bizonyos üzemrésszel ismerkednek meg a felvételre pályázók. Ealudi Sándor j-parigazgató : Az ipar nagy örömmel fogadta az oktatási reformot es nagy jelentőséget t ulajd onit a szervezendő felsőipari iskolának, melynek (hi ányát /eddig}érezte,valamint a tananyag korszerűsítésének. Jelenleg az a helyzet, hogy sok diplomás mérnök végez technikusi munkát az ipari üzemekben, mert a technikusokra azt a munkát rábizni nem lehet. Feltétlenül fontos a technikumok színvonalának emelése, hogy mérnökeinket képzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztassuk. Az egyoldalú műveltséggel kapcsolatos vitához szeretné hozzáfűzni,hogy ha nagyobb súllyal megyünk rá a politechnikai oktatásra, az a humán tárgyak rovására megy. A Kormányzatnak feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy iskolán kivüli népmüveléssel legyen alkalmuk a diákonak ilyenirányú szükségletüket kielégiteni, gondol itt rádióra, televizióra, könyvkiadásra, stb. Eelhivja a figyelmet arra is, hogy az ipar igénye mérnöki vonalon erősen változni fog, szakmai szempontból eltolódás várható, ugyanis az elektromérnök? illetve finommechanikai mérnöléjjigény ugrásszerűen emelkedni fog és ezt ki kell elégiteni. Véleménye szerint az ipar és Egyetem kapcsolatát azzal is lehetne bőviteni, hogy az üzemekben előkészítő tanfolyamokat szerveznénk és az évközbeni egyetemi lemorzsolódást ezekkel lehetne pótolni. A Műegyetemről kikerült diplomás mérnököket elsősorban a kutató munkában, de főleg konstrukciós osztályokon kivánjuk foglalkoztatni. A felsőipariskolákból kikerült, illetve kiképzett dolgozók feleljenek meg a jó technikusi, úgynevezett műhely középkáder
