Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. október 10. (1-9.) - Kibővített, rendkívüli ülés - 1. A felsőoktatási reform
- 5 ^juJMM - • • • |c s^tiqrM^c Serbks^oltártrnimaáTee^ ^ /Élelmezésügyi Minisztérium/: Csatlakozik Feledi elvtárs felszólalásához. Felhívja a figyelmet, hogy véleményük szerint az üzemi gyakorlatok nem teljes mértékben pótolják azt a szükségletet, amit az Egyetemen a hallgatóknak el kell sajátitaniok. Elsősorban az egyetemen kell biztositani a gyakorlati oktatást, mert bár az üzemi gyakorlatok bizonyos fokig politikai jellegűek is, mint ahogy már előtteft emiitették, azt akarjak, hogy hasznositsák szakmai tudásukat, s ezt elsó'sorban az egyetemi tanműhelyekben sajátíthatják el. Tehát bőviteni kell a tanműhelyeket, azoknak felszereléséről gondoskodni kell és ezen a vonalon®*tárcáid sok segitséget kiván adni az egyetemnek. Ezeknek vezetéséről már előre kell gondoskodni, mert nem elég, hogy valaki jó szakember a maga területén és politikailag is megfelelő, de pedagógiai, didaktikai felkészültségét is meg kell kivánni. Külön felveti az esti, levelező oktatás gyakorlatának problémáját. Aki esti egyetemre jár^-e-^y bizonyos üzemi gyakorlattal rendelkezik, de ez a gyakorlat rendszerint egyoldalú. Ezeknek gyakorlatát külön kell szabályozni oly módon, hogy más területeken is megismerkedjenek az üzemi élettel, ottani munkamódszerekkel. A mostani levelező oktatás hibája, hogy üzemi gyakorlatként fogadták el azt, amit a hallgató saját üzemében töltött el. Ez nem okozott bajt jelenleg, mert ugyanoda ment vissza. A jövőben szükséges, hogy szélesebb skálájú gyakorlati kiképzést kapjanak az esti és levelező hallgatók. Er.Lehoczky László rektorhelyettes :/Agrártudományi Egyetem/: Az Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara az irányelvekkel egyetért és azt követendőnek találja. Az irányelvek egyik döntő szempontja, hogy az iskolarendszert egységes egészként kell kezelni. A mostani reform, amennyiben megoldásra kerül, lehetővé teszi azt,_hogy nem lesz többé) zsál^Tutca egyetlen iskola-tipusnál sem. Meglesz a lehetőség a tovább tanulásra és a legtehetségesebbek részére nyitva áll majd az ut a legmagasabb képzésig. Igen fontos szempontja a reformnak, hogy az iskola és a termelő szektor kapcsolatát szorosabbá kell tenni. Véleménye szerint igen helyes a szakközépiskolák szervezése, melynek eredményeképpen a tanulók érettségit és szakvizsgát tesznek. Ugyancsak helyes az ipari, mezőgazdasági tanulóiskolák tanulmányi idejének 3 évre való felemelése is. Az Agrártudományi Egyetemen működő gépészmérnöki kar tanterve uj. Tantervűiket lényegében a ^zovjetunió hasonló intézetei tantervének megfelelően alakítottak ki. Itt nem jelentkezik olyan mértékben az uj reform, mint máshol. A hallgatók lo hónapot tangazdaságban töltenek. Ez annyit jelent, hogy teljes gazdasági éven keresztül kinn vannak a gazdaságban, melyből egy hónapot gyári gyakorlaton töltenek. Felmerült az a probléma, hogy ho gyan t udnánk hallgatóiakat egész éven át foglalkoztatni, (azonban Jehhez) olyan vállalatra lenne szükség, mely elbirja a nagyszamu hallgatóságot. Erre pedig csak akkor kerülhet sor, ha uj alapokra fektetik az Egyetemek és az ipar kapcsolatát. Sok vita hangzik el, hogy az Egyetemek más és más irányú felkészültséget kivánnak a középiskoláktól. Ezt is le kell rögzíteni és arra kell törekednünk, hogy ne legyen ür az érettségi anyag és a felvételi anyag között. Többen kifejtették azon álláspontjukat, amel^zerint ha a középiskolások egy-két napot töltenek már el szakmai gyakorlattal, miért követelünk az érettségi után még egy év üzemi gyakorlatot. Ezt a kérdést is feltétlenül tisztázni kell. (3
