Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. március 27. (95-124.) - 1. A BME egészségügyi helyzete (írásos előterjesztés) - 2. A MAFC tevékenysége (írásos előterjesztés) - 3. A Tudományos Kutatási Tanács tevékenysége (írásos előterjesztés) - 4. A BME kulturális élete (írásos előterjesztés) - 5. A BME szociális helyzete (írásos előterjesztés)
2o895 J_ e_ 1 e_ ti t__á_j3 a Budapesti I.I üszaki Egy etem o kta t ói nak_ és, egyé b_ alkalmazot tain ak szo ciális, helyzeté ről. A Rektori Tanács határozata alapján a Szakszervezeti Bizottság a Műszaki Egyetem oktatóinak és alkalmazottainak szooiális helyzetéről az alábbi összefoglalót készitette el. Az összefoglalót a fizetések ás az ipari megbízásokból származó jövedelmek figyelembevételével készítettük. Rámutatunk arra a különbségre is, mely a fiatal, nem régen az egyetemre került oktatószemélyzet szempontjából fontos, mert ezek a megalapozott háztartással, sokszor lakással és berendezéssel sem rendelkező alkalmazottak szociális helyzete különleges elbirálást kiván meg, A helyzetképben figyelembe vettük a jövedelmen kivül az állam, a Szakszervezet és az egyetem jóléti juttatásait, az étkeztetésen, egészségügyi ellátáson, a gyermekintézményeken keresztül jelentkező és a fizetésben közvetlenül meg nem nyilvánuló juttatásokat . Figyelembe kell vennünk továbbá azt a differenciálódást, amely az egyetemi alkalmazottak hivatali beosztása és munkakörük szerint kulturális ét» sokszor reprezentációs igényekben is jelentkezik. A Budapesti műszaki•Egyetem alkalmazottainak szárna 1958. márc. 1-én 154o volt. Ebben a számban nem szerepelnek az akadémiai,•célhitel és KIÍ alkalmazottak. Az egyetem oktatóinak száma; 573, Az oktatók és alkalmazottak fizetese ismeretes. Ezzel kapcsolatban azonban két fontos problémát kell megemlíteni: 1./ Általában jogosnak kell tekinteni azt a megállapítást - különösen a müs aki egyetemeken - hogy az oktatók munkabére és az üzemekben, valamint tudományos kutató intézetekben foglalkoztatott mérnökök munkabére között az egyetemiek hátrányára jelentős bérfeszültség mutatkozik. Ugyanez a megállapítás érvényes a műszaki és technikai személyzetre is. Nem arról van szó, hogy az alkalmazottak fizetése abszolút értelemben olyan kevés volna, hogy dolgozóink megoldhatatlannak látszó anyagi nehézségekkel küzdenének, de vannak olyan esetek, ahol a hozzátartozók súlyos betegsége, vagy hasonló jellegű körülmény, ill, nagy család eltartása suíyosbitja a helyzetet, /Ez a szám a dolgozók kb. 3,5^-át teszi ki./ 2./ Az egyetemen belül is jelentkezik bizonyos keresetkülönbség, mely néhány esetben - 33 oktatónál évi 5o.ooo.~ Ft és ennél nagyobb külön kereset következtében - nagyobb, mint az ipar és az egyetem közötti bérfeszültség. •Meg lehet állapitani, hogy az egyetemen a havi 2o.ooo.- Ft-on fél üli jövedelemtől kezdve 8oo.~ Ft-os fizetésig a különböző keresetű alkalmazottak hosszú skáláját találhatjuk meg. /
