Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1952. május 5. (121-132.) - 1. Az aspiránsképzés helyzete (írásos előterjesztés) - 2. A Módszertani Bizottság javaslatai és a karok tanulmányi helyzete

.megvédés^ alapján szerezhessék meg a nagy tudással rendelkező s iparban dolgozók a kandidátusi fokozatot; továbbá lehetővé kell tenni, hogy megfelelő laboratórium hiányában az aspiránsok gyárak­ban végezhessék el gyakorlataikat. Dr. Csonka Pál a kandidátusi fokozat és a régi műszaki doktori cim egymáshoz való viszonyulásáról kér tájékoztatást. Dr. Barta István a gyakorlati képzés hiányosságaira mutat rá, ezért szükségesnek látja az alaptárgyakból /matematika, mechanika, fizika/dokumentációs anyag kibocsátását. Matematikából már készült ilj Orbán László elismeri,, hogy a K.M. is elhanyagolta az aspiráns­képzés ügyét, miként a rektori, dékáni és kari tanácsülések sem fog­lalkoztak vele kellő súllyal, pedig az aspirantura az utánpótlás döntő forrása. II kell érni, nogy docens csak kandidátusból lehessen. Hiányolja a kari aspiránsfelelősöknél és aspiránsvezetőknél a kritikai .szempontokat, de ez hiányzik Tolnai uábor felszólalásában is, mert a jelentések általánosak; a jövőben fel kell vetni a jó és rossz példákat, mert csak igy lehet fejlődni. < Az elnök a rövidített aspirantura vonalán nem látja tisztán, hogy a szakmailag elég erős aspiránsok a marxizmus-leninizmusból és az orosz nyelvből hiányaikat tudják-e pótolni és arra lesz-e le­iietőség. A feltett kerdé sekre válaszolva Tolnai ^ábor közli, hogy az uj aspiránsok megkapják a vizsgaidőpontokat, melyek a XII. hónap vé­gén vannak. A vizsgabizottságokról is történt intézkedés. A TÜKER­akcióval kapcsolatosan a gazdasági igazgatóság tud felvilágosítást adni." A katonai ügyeket illetően az aspiráns nem mentesül a kiképzés alól, mely 3 hónapos, de azt kivivták, hogy a vizsga letétele után kell leszolgálni a kiképzési időt. Az ipari poszton 1 év ős. tudományos fokozatemegszerzésére rendelet készül; a vizsgát mindenféleképen megkivánják tőlük. Csonka professzornak válaszolva rámutat arra, hogy ma már nem lehet a régi mértékkel mérni és a kandidátusságot nem lehet a doktori és magántanári fokozathoz kapcsolni. A kandidátu­si fokozat annyit jelent, mint képesség a tudomány továbbfejlesztésére. Igazat ad Orbán Lászlónak, hogy nem hozott fel konkrétumokat, de most inkább tájékoztatni akarta az egyetem Tanácsát. A jövSben majd rá­mutat alaposabban a hiányosságokra és az elért eredményekre. Az elnök bejelenti, hogy az egyetemi tanári és docensi állásokra a pályázat kiirása megtörtént, majd megemlékezett az egyetemi és fő­iskolai hallgatók munkavállalásáról a Magyar Közlönyben megjelent ren­deletről. Hogy a rendelet megfelelő módon jusson a hallgatóság tudo­mására, Fodor Péter értekezletet tartott a tanulmányi osztályvezetők­kel^ ez ügyben. Az értekezleten elhangzottakról Kóczy László adott tájékoztatót a Tanácsnak. Az elnök közli, hogy a jobb vizsgaeredmények céljából foganatositc intézkedések eredményeit a karok kiértékelték, melyeket Rázsó dékán összesített; ez lett szétküldve a Tanács tagjainak mint tárgyalási anya Az elnök ismerteti a távollevő Komondy professzornak, a Módszer­tani Bizottság elnökének előterjesztését, melyben javasolja, hogy a tanszemélyzet nevélőmunkáját ne csak négyszemközt, hanem a nyilvánosság előtt végezze; a kritika gyakorlását az egész tanolóegység munkájá­nak megjavítására használják. A súlyos fegyelmezetlenségek elkövetőit állitsák társadalmi biróság elé, a fegyelemsértők rendreutasitása nyilt szinen, határozott és erélyes formában történjék. Végül,hogy a vizsgaelőkészitő és póttanulókörök csak a legszükségesebb tárgyakból és csak a leginkább rászorulók -részére legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom