M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1935-1936
1936. június 22. (256-370)
3 Mindeme munkák azt igazolják, hogy dr. Csonka Pál alapos elméleti tudással és tudományos kutatómunkára való képességgel rendelkezik. Cikkeit önálló felfogás, világos okfejtés, nagy szabatosság jellemzi. Figyelme előszeretettel irányul az újabb szerkezetek nehéz szilárdsági problémái felé és nem riad vissza az általános megoldás nehézségeitől. Rendkívül értékes irodalmi működésén kívül föl kell hívni a figyelmet rendkívül eredményes oktatómunkájára, melyet az építészmérnök- hallgatók elméleti, szilárdságtani és szerkezettani tanítása során hosszú éveken át kifejtett. Hét éven át adott elő matematikát, öt éven át pedig mint helyettes ) tanár — az alkalmazott szilárdságtani tanszék összes tárgyait, nevezetesen Alkalmazott szilárdságtan I. és II. f.-ot. Vas- és vasbetonszerkezeteket és Nagyobb térelhatároló szerkezeteket. Ezekben az előadásokban és a vele kapcsolatos gyakorlatokban kiválóan érvényesült a szerencsésen párosult elsőrendű elméleti és nagy ■gyakorlati tudása, valamint kiváló előadói képessége és általában nagy gondolatközvetítő képessége, mely úgy írásban, mind élőszóban, mind rajzban egyaránt megnyilvánult. Többszáz oldalra terjedő ábragyüjteménye, melyet elsősorban hallgatók számára készített, beszédes bizonysága egyrészt annak a nagy tudásának, másrészt odaadó lelkesedésének, melyek révén a tanítása a rohamos fejlődésnek mindenkori színvonalán áll és amellett rendkívül eredményes. A tanítása eredményességéhez mindenesetre hozzájárult az a körülmény is, hogy Csonka Pál dr. maga is építészmérnök, akinek az építészgyakorlat igényeit közvetlen saját tapasztalataiból volt módja megismerni. Mindezek alapján megállapítható, hogy dr. Csonka Pál — aki több éven át eredményes építészi gyakorlatot folytatott — kiváló elméleti és gyakorlati tudása, nagyértékű tudományos irodalmi munkássága és kutató szelleme, szakirányú működése és végül rendkívül eredményes műegyetemi oktató gyakorlata alapján kiválóan alkalmas a szóbanforgó W tanszék betöltésére. II. Dr. Kazinczy Gábor, született 1889-ben Szegeden, ev. ref. nős. A kecskeméti ev. ref. gimnáziumban tett érettségit. A M. Kir. József- Műegyetemen 1911-ben mérnöki oklevelet és 1932-ben pedig kitűnő minősítésű műszaki doktori oklevelet szerzett. 1934-ben benyújtotta magántanári képesítésére a kérvényét, mely azonban az új József Nádor Műegyetemmé való átszervezés folytán még eddig nem volt elintézhető. Az oklevél megszerzése után Budapest Székesfőváros szolgálatába lépett és mindmáig ott is működik, jelenleg műszaki főtanácsosi rangban. Ügyköre 1912. óta a főváros területén folyó összes magasépítkezések terveinek szilárdságtani szempontból való felülbírálása, továbbá új szerkezetek és építőanyagok kipróbálása és engedélyezése és végül hivatalos próbaterhelések vezetése. 1934. október óta a polgármesteri III. ügyosztály B. alosztályának (építési engedélyek) a vezetője. Közben három évig dr. Szily Kálmán műegyetemi tanár mellett működött, mint kisegítő tanársegéd.
