M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1935-1936

1936. június 22. (256-370)

A főváros 1913-ban és 1924-ben kiküldötte volt Németországba építkezések és építésrendőri adminisztráció, továbbá technikai újítások, községi építkezések pénzügyi és adminisztratív megszervezésének, vala­mint építkezések hatósági ellenőrzésének a tanulmányozására. Ezenkí­vül a főváros kiküldötte 1927-ben az amszterdami, 1930-ban a liégi és 1932-ben a zürichi anyagvizsgáló kongresszusokra és 1928-ban a bécsi híd-kongresszusra. 1931-ben pedig a magyar hegesztő bizottság meg­bízásából a német hegesztő bizottság ülésén vett részt Berlinben. Ezenkívül — mint kiváló turista — bejárta egész Magyarországot, továbbá járt Berlinben, Hollandiában, Dániában, Angliában, Svédország­ban, Norvégiában, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és Törökországban. Hivatali működésével kapcsolatban különböző tanulmányozó, kutató kísérleteket végzett. így 1913-ban a szabadalmazott Baczó-rendszerű vasbetonfödém próbaterhelése alkalmával figyelte meg a vasbetonkoszorú-gerendába be­fogott vastartóknak középen és a befogásnál bekövetkezett plasztikus maradó alakváltozását és ennek a teherbírásra való kedvező befolyását. Erről a próbaterhelésről a Betonszemle 1914. évfolyamában megjelent értesítés volt az első híradás — a nemzetközi irodalmat is beleértve — a szóbanforgó vastartók plasztikus alakváltozásáról és annak a tartók teherbírására való kedvező befolyásáról. Kísérleteket végzett igen vékony vasbetonlemezekkel, továbbá vas­beton-merevítő sarkokkal, azok célszerű vasalásának megállapítása céljából. Behatóan foglalkozott téglafalak szilárdságának és rugalmasságának kérdésével és különösen a habarcsnak a téglafalazatban való szerepével. (A téglafalazat anyagainak mely tulajdonságai mértékadók a falazat szilárdságára. Magyar Anyagvizsgálók Közlönye.) A bauxitcement ható­sági engedélyezésével kapcsolatban széleskörű vizsgálatokat végzett, amelyek eredményekép jelent meg a bauxitcement építési feltételeit sza­bályozó polgármesteri rendelet. (Jelentés a bauxitcementtel végzett kísér­letek eredményeiről és az építkezéseknél tett megfigyelésekről.) A körülbetonozott kéttámaszú vastartók teherbírásának megállapítá­sára végzett kísérletekről a párizsi hídkongresszus iratai közt számolt be. Végzett kísérleteket hegesztett kötésekkel, valamint hegesztett sín­illesztésekkel, mely utóbbiakról az 1935. évi Budapesten tartott nemzet­közi sínértekezleten számolt be, megkísérelve a bonyolult szilárdsági viszonyoknak valamelyes megvilágítását. Érdekes kísérleteket végzett változó terhelésű vastartókkal és többtámaszú vasbetongerendákkal, melyeknél a maradó alakváltozások megfigyelése, valamint ezeknek a teherbírásra való befolyásának meg­állapítása volt a főcél. Mindeme kísérletek során sokat foglalkozott a tartószerkezetek biztonságának kérdésével és annak helyes értelmezésével, (Bécsi kon­gresszuson hozzászólás Gehler tanár előadásához), valamint a próba- terhelések szakszerű végrehajtásával. Igen értékes közérdekű működést fejtett ki, mint a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vasbeton-bizottságának egyik előadója, mely eredmé­nyes munkájáért a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ezüst éremmel tüntette ki. E szabályzat munkálatai során különösen sokat foglalkozott volt a tartó befalazásának szilárdsági kérdésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom