M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1935-1936
1936. június 22. (256-370)
2 betonépítés köréből. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet előadói és irodalmi működését a Czigler-éremmel és a Hollán-pályadíjjal tüntette ki. Tevékeny részt vett különböző szabályzatok és szabványok kidolgozásának munkáiban. Nyelvismerete: német, francia, angol. Nagyértékű, gazdag és nyomtatásban megjelent irodalmi működéséből néhány jellemző munka az alább felsorolt. 1. Üreges prizmatikus rudak csavarása, különösen tekintettel az ellipszis üregű rudakra. (Doktori értekezés 1930.) Ebben az értekezésében sikerült a feszültségi potenciált oly végtelen sor alakjában előállítani* melynek egyes tagjai harmonikus függvények a keresztmetszet kontúrgörbéi meghatározta bizonyos tartományokban és kielégítik a kontúrgörbéken az előírt kerületi feltételeket. A nagy számítási nehézségekre tekintettel közelítéskép a végtelen sornak csupán a két első tagját határozza meg és ezzel egy új közelítő eljárást ad meg. 2. „Rugalmasságtan" (Első kötet 1930. 292 oldal.) című műve az elemi test rugalamasságtana. Lényegileg újat természetszerűleg nem tartalmaz. Érdeme azonban, hogy lehetőleg általános fogalmazásban tárgyalja az ismert anyagot,, amennyiben nem indul ki a Hooke-törvény, valamint a szuperpozíció fel- tételezésével, hanem csak teljes rugalmasságot vesz alapul és nem szorítkozik csupán a végtelen kis alakváltozásokra. A mű kétségtelen bizonysága szerzője kiváló elméleti tudásának. 3. A rugalmasság-elmélet alapegyenleteiről (Technika 1930.) írott értekezésében a rugalmasság-elmélet alapegyenleteinek egy új partikuláris megoldás-rendszerét mutatja be. 4. Adalékok a rugalmas lemez elméletéhez című dolgozatában (M. M. és É. E. havi füzetei 1930.) a merőleges erőkkel terhelt síklemez problémája megoldásának útját adja meg, a Kirchhoff-íéle lemezelmélet tisztán elméleti szempontból kifogásolható egyszerűsíthető feltevéseinek figyelmen kívül hagyásával, felhasználva a rugalmasság-elmélet alapegyenleteinek 3. alatti értekezésében bemutatott új megoldásrendszerét. 5. „A kör szimmetrikusan terhelt állandó vastagságú rugalmas körlemez problémája“ (M. M. és É. E. Közlönye 1931. Hollán-pályadíj.) című cikke a 4. alatti értekezésben megjelölt megoldási módszerek egyik példaszerű alkalmazása, mely igazolja, hogy a Kirchhoff-féle közelítő feltevések bízvást elfogadhatók. 6. „Az utólagosan erősbitett nyomott rúd problémája“ című értekezése (M. M. és É. E. Közlönye 1930.) — kapcsolatban dr. Hubert Pálnak erről a kérdésről megjelent tanulmányával — a vashidaknak aláállvá- nyozás nélkül való megerősítése során fölmerült fontos feladattal, oly nyomott rudak méretezésével foglalkozik, melyeknek keresztmetszete két különböző jellegű részből áll. Eme rudak kihajlási hosszának megállapítására viszonylag egyszerű képletet állít fel. 7. „Rácsos szerkezetek csavarása“ (M. M. és É. E. Közlönye 1932.) című dolgozata a cellás lemezműnek tiszta csavarásával foglalkozik és rámutat a vékonyfalú prizmatikus lemezmű és a rácsos lemezmÍF közti számos analógiára. 8. „Zur Berechnung unsymmetrischer Querschnitte auf Biegung“ (Bauingenieur 1931.) című cikkében oly megoldást mutat be, mely ferde hajlítás esetében a főirányok és főtehetetlenségi nyomatékok meghatározása fölöslegessé válik.
