Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1966

1966. március 8. (39-70.)

- 2 799/1966.

okozott a szak megválasztása, lényeg volt, jhe-gy felvegyék, megkapja minden évben a két-hónap extra szabadságot, stb.

Problémát okoz a szakmérnökképzésben maga a tanfolyamjelleg is. Előadások tartása 5-10 százalékos megjelenés e~ setén /másképp nincs óradij!/, jegyzétirás mindenáron, minden anyagból /viszonylag jó honorárium!/, stb. A nagy létszámok és az oktatók kényelme-as-ége miatt még a nappali képzésnél is kevesebb laboratóriumi foglalkozás, papirizübb akadémikus képzés alakult ki.-A tanszékek és az ölet at ók részvétele a szakmérn. kiképzésben a tanfolyamok kis száma miatt na ;yon egyenetl ru

A szakmérnokképzés és a műszaki doktorátus kapcsolata is tisztázatlan, illetve formális, különösen, ha a tanfolyam nem ir elő diplomatervet.

•A műszaki doktorátus jellege önmagában is felemás.

A doktori dinét valamikor a tudásszint jelzésére alkalmazták, mint ahogy azt ma is teszik több karon. /Az más kérdés, hogy-ez a cim különböző karokon - jogi, orvosi, mérnöki, stb, karokon - más-más szintű vagy ‘’mennyiségű tudást jelölt/. Később - amikor- még nem -voltak akadémiai fokozatok '- egyes karokon /mérnöki, bölcsész, stb./ áT doktori cim tudományos minősitő cimáié alakult át, s beilleszkedett az akkori minősítési rendszerbe. Ma - presztízs okokból - ezek az egyetemek ragaszkodnak a -tudományos jelleghez, s igy túl ’’finom” skála alakult ki a kezdő tudományos szint -értékelésére. Tudjuk jól, hogy milyen nehéz- megfogalmazni /hát mégj konkrétan megmagyarázni!/,.hogy mi egy műszála, doktori es-egy kandidátusi értekezés követelménye között a különbség. /A‘Mérőeszköz” durvasága miatt hány ■.értekezésre adják meg a kandidátusi fokozatot, amit pedig ■mások csak.'műszála, doktori szintre értékeltek, és fordítva!/

Az ellentmondást jelzi az is, hogy a kandidátusok, automatikusan megkapjál az egyetemi doktori cimct, de a mösza- ki doktorok semmilyen előnyben nem részt sülnek a kancidá- tuci fokozat-megszerzésekor.A továbbképzésben csak akkor csinál: tunic rendet, ha- élesen körvonalazzuk a célt, illetve azt az irányt, merre ’’tovább” akarjuk képezni a mérnököket.-A továbbképzés jellege többféle lehet: :

> ; l/:a régebben végzett mérnökök tudását időnként-' ’‘kor*- szerüsiteni” lehet; ■ '

2/ a végzett mérnökök tudását az eredeti képzéstől eltérő tananyaggal ki lehet egészíteni;