Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964

1964. március 13. (382-435.)

- 13 3532/1964.

rövidített szemeszter is elég lehet /pl. kétszer kéthónapos szorgalmi idő kétszer egyhónapos vizsgaidővel október 1-től március 31-ig/* Természetesen csak bizonyos szakoknál lenne szükség nappali formára. Legreálisabban kombinált oktatásról lehet szó, ahol a szak jellegének és követelményeinek megfelelően váltakozna a három oktatási forma.

Összefoglalva: A levelező oktatási forma a szakmérnökképzés igényeinek megfelelően átalakítandó /pl. a fakultativ órák zöme megszüntetendő/, ezenkivül a szakmérnökképzésben is szükséges lehet az esti és esetleg a nappali forma, illetőleg ezek kombinált bevezetése bizonyos szakoknál. A képzési idő levelező formában 3-5 félév, más formában rövi- debb.

7* Módszertani kérdések

A szakmérnökképzésben elvileg /s helyesen!/ kis létszámú /18-24 fős/ évfolyamok kellenek, s ez az oktatás módszerére is alapvető kihatással van. A helyes módszer nyilvánva-. lóan az egyetemi oktatás és az egyéni foglalkozás között van. Olyan stúdió rendszerre van szükség, amelyben a hallgatók és az oktatók szorosabb kapcsolatban vannak egymással. Helyes, ha a foglalkozásokat is a tanszékhez közel, esetleg magán a tanszéken, a tanszéki laboratóriumban tartják. Más előnyökkel járna, ha a foglalkozásokat valamelyik vállalatnál, intézetben tartanák, amennyiben erre a célra az intézet alkalmas helyiséget, laboratóriumot szervez. Ismeretes például, hogy az Egyesült Izzó külön laboratóriumot állitott fel szak- mérnökképzés céljára.

Meg kell vizsgálni a jegyzet szükségességének kérdését is. Elképzelhető, hogy a szokásos jegyzet helyett, amely a teljes tananyagot tartalmazza, egyes tantárgyaknál csak a tan