Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964
1964. március 13. (382-435.)
- 6 3525/1964 csökkenteni kell az általános alap és alapozó tantárgyak javára, a termelés irányitásá'ban dolgozó mérnökök szakosítását pedig fokozni kell a gyakorlatias, valamint a szervezési, közgazdasági, stb. ismeretek javára* Az utóbbi tipu- su mérnökök képzésére általában kevesebb idő is elegendő. G Hazánkban kétféle mérnökképzés szétválása elvileg megkezdődött az un« felsőfokú technikumok megjelenésével. Gyakorlatilag azonban ez még nem tükröződött az egyetemi oktatásban. Nyilvánvaló, hogy a felsőfokú technikumok megerősödésével párhuzamosan az egyetemi oktatásban is végbe fog menni átalakulás, aminek eredményeképpen a mainál tá- gabb szakosítással, elméletileg alaposabban és átfogóbban képzett mérnökök fognak az egyetemekről kikerülni. Ez nem jelenti azt, hogy a mai szakok és ágazatok okvetlenül megváltoznak, de valószinü, hogy az egyes szakokon és ágazatokon belül az alap, alapozó, szak- és ágazati tárgyak aránya eltolódik a közös alap és í'\. pozó tantárgyak javára. Várhatóan a mai, mintegy 25 %-nyi szak, illetve 10-15 %-nyi ágazati tantárgyak részesedése 10-15 %, illetve 5 %-*ra csökken majd le. A szakmérnökképzés szakosítása tehát nyilvánvalóan nem vonatkoztatható el az egyetemi szakosítástól, h mai egyetemi szakokat és ágazatokat figyelembe véve a szakmérnöki szakoknak általában szükebbnek is, de minden körülmények között mélyebbnek kell lenni az egyetemi ágazatoknál. Ha azonban a jövőben az egyetemi szaktantárgyak mennyisége csökken, általánosak lesznek az olyan szakmérnöki szakok, amelyek nem szükebbo7;: az egyetemi ágazatoknál, csak mélyebbek . /Még elnevezésük is azonos lehet./ Egyébként az egyetemi szakosítás és a szakmérnökképzés összefüggése azért is meg.izsgálandó, mivel a tapasztalat szerint a végzett hallgatók jelentős része nem a saját szakjának megfelelő munkakörben helyezkedik el. Egyrészt
