Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1964-1965

1965. március 23. (356-510.) - 1. Az oktatási reform szerinti oktatás vizsgálata és ellenőrzése (357-420., - 450-472.)

- 14 1478/1965. Mielőtt a kérdést az Épitcipari és Közlekedési Műszaki Egyetem sajátos szempontjai alapján vizsgálnánk, ugy gondolom, helyes, ha néhány külföldi egyetem tantervének alapján tájékozódunk, hogy másutt hogyan oldják meg ezt a kérdést. Ezért hat ország huszonhárom egyetemének tantervei alapján kiszámítottam az előadások százalékos arányszámának alakulását. A részletes adatokat egy tanulmányban kivánom majd ismertetni és értékelni, itt azt jegyzem meg, hogy az összeállított táblázatokból, azok minden mechanikus jellege és sok érdemi tényezőt nem tükröző volta melóLett mégis megállapítható, hogy az oktatás gerincét, 18-23 éves fiatalemberek esetén a világon mindenütt az előadások alkotják. Erről tanúskodik az, hogy az előadások arányszáma egy-két speciális eset miatti kivételtől eltekintve mindenütt 50 %, vagy annál több: egyes esetekben, különösen alsóbb évfolyamokon ez a szám 70-75 %-ig is emelkedik. Az előadásoknál, ennél a többezeréves módszernél jobbat, azt teljesen helyettesitőt még sehol sem sikerült találni. Ennek okát minden bizonnyal abban kell keresni, ami miatt minden politikai párt, minden állam, minden vallás stb. ha a tömegek értelmére és érzelmeire hatni akar, ha az egyéneket meggyőzni és cselekvésre indítani akarja, akkor az élőszóhoz, a különböző külsőségek között tartott "előadás"-hoz folyamodik. Ez az ok az élőszó szuggesztív ereje, az előadásnak az időbeli jellegéből következő drámaisága, az előadó és a hallgató között keletkező szellemi kapcsolat. Mindez természetesen a jó előadóra és a jó hallgatóságra vonatkozik: egy olyan előadóra, aki a megfelelő hangot üti meg, van mondanivalója és érti az előadás mü vészetét; és egy olyan hallgatóságra, melynek "felvevőkészüléke" a hangra rezonál ós tudja is - akarja is az előadást követni. Az előadás eredményessége a két ténye