Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1964. május 15. (735-848.) - 1. A reformoktatás módszertani kérdéseinek megvitatása (741-848.)

- 57 ­hallgatónak a helyzete, mert két hónapig kell kilincselnie amig végül, a rektorral való személyes beszélgetés alapján megkapja az engedélyt. Ez a helyes megoldás. Nekünk mér­nökökre van szükségünk, és nem arra, hogy ilyen módszere­ket alkalmazzunk. Eddigi munkánkban nem fektettünk elég súlyt éppen azokra a kérdésekre, amelyekkel most foglalkozunk. Az elmúlt idő­szakban az oktatás vonalán több kérdésben jelentősen előre haladtunk. Koncepciót tudunk felállítani és annak bizo­nyos részleteit is kidolgoztuk, de a tényleges oktatói mun ka területén el vagyunk maradva, pedig sokkal többet tud­nánk tenni, mint eddig. Ezzel kapcsolatban egy problémára ki kell térni. Nekünk, egyetemi vezetőknek, valamint az állami és a pártvezetők­nek biztositanunk kell a lehetőséget az oktatók számára, hogy tudják az oktatói és a nevelői munkát végezni. Ugy érzem, hogy oktatóink túlságosan sok dologgal vannak meg­terhelve az egyetemen belül és az egyetemen kivül. A bi­zottsági és egyéb üléseknek sorozata volt az elmúlt évben, és ez sok energiánkat vette igénybe. Valljuk be, hogy a tudományos munkát sem akartuk elhanyagolni és az ipartól sem akartunk egészen elszakadni. Mi sínylette meg ezt? Elsősorban az oktatás és a nevelés. Messze kerültünk a hallgatóktól. Ezen változtatni kell. A következő években sokkal szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a hallgatók­kal és sokkal többet kell közöttük tartózkodniok fiatal oktatóinknak. Ez legyen munkánk alapja. Véleményem szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom