Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1964. május 15. (735-848.) - 1. A reformoktatás módszertani kérdéseinek megvitatása (741-848.)

- 41 maguk látják el a gyakorlatok irányítását. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatoknak és az előadásoknak a szinkronba hozását teljes mértékben kézben tudják tartani. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy ezt necsak a tankörökben kiadott témavázlatokkal intézzük el, hanem a tankörökben folytatott gyakorlatokat ezek az irányítók ellenőrizzék is. Attól nem szabad visszariadni, hogy vannak - és kell is, hogy legyenek - oktatóinkban egyéni elképzelések, amelyeket érvényesítenek, mert hiszen mindenkinek van módszere, a nagy elvi módszerek lefektetésén belül. De általánosságban az volna a helyes, - és ezt jó volna gyakorlattá tenni - ha az egész tantárgyat átfogó oktatók végeznék látogatásokat, és nem az oktatókat ellenőriznék, hanem arra ügyelnének, hogy ez egységes módszer és téma szerint folyjon. Ugy érzem, hogy a 13.pontnak a megfogalmazását meg kellene változtatni. Ugyanis ebben az van, hogy egyöntetűség szükséges a tanszékek között a külső forma megkövetelésében is. Itt talán nem a külső formán van a hangsúly, - mert félreérthető lenne, hogy minden tanszék azonos formát kiván alkalmazni, - hanem a külalaki feldolgozás színvonalán. Azt hiszem, hogy nem ártana ezt igy átfogalmazni, mert ezen van a hangsúly és ezen a téren karonként, - mert hiszen egységeken az egész egyetem viszonylatában ez elképzelhetetlen - de legalább karonként kellene valamilyen s/émát vagy szintet megadni. Ezen a téren nagy lazaságok vannak és az az érzésem, hogy a hallgatók munkafegyelmének, munkastílusának kárára megy az, ha az egyik tanszék többet, a másik kevesebbet követel meg a külalaki kidolgozás tekintetében.