Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1964. április 17. (615-734.) - 4. Bejelentések (624-627., - 5. Jelentés a Központi Könyvtár munkájáról (624-626., - 668-690.,

4o repel a folyóiratok olvasottságénak kérdéséről. Az egjik meg jegyzésem az, hogy tévesnek tartom a következő megjegyzést: külföldi tapasztalatok arra mutatnak, hogy ilyen mérvű, több példányos folyóirat-rendelést a gazdaságilag fejlettebb országok sem engedhetnek meg maguknak. T.i. csak azonos helyzeteket lehet összehasonlítani. Viszont ezekben az országokban - és igy Nyugatnémetörszágban is - sokan egyénileg is járatnak folyóiratokat a maguk számára. Ez óriási különbség. Amikor én tényleges építész voltam, nekem több mint 2o folyóirat járt. Nyilvánvaló, hogy ha ez nekem módomban állna, akkor kevésbbé szorulnék rá a tanszékre vagy a közkönyvtárakéba. A másik megjegyzésem arra vonatkozik, hogy itt a mesterségek közötti különbségeket is figyelembe kell venni. Az építészek szómóra a folyóirat az élettel való kapcsolatot jelentig. Nem arról van .szó, hogy nek ünk néhány órára, vagy néhány napra van szükségünk egy-egy folyóiratra. Nálunk a folyóirat az értesültség módszere, a műveltség terjesztésének eszköze, és a műszaki fejlődésnek,a műveltség fejlesztésének legolcsóbb módja. A Tervhivatal álláspontja téves azért, mert ennél olcsóbban, mint könyvből és folyóiratból, nem lehet tsnulni. Miután pedig a folyóiratok ára drágul és a devizakeret csökken, ezért a folyóiratok szóménak növekednie ke?J.. Elsősorban ahhoz a problémához szeretnék kapcsolódni, amit a rektor elvtárs kérdés formájában felvetett. Ugy látom, Df,Truts Bája gazdasági igazgatót /