Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956

1955. szeptember 30. (1-25.) - 2. A Központi Vezetőségnek az egyetemek tanulmányi és politikai helyzetéről szóló határozata (2-10.,

turéletet. *vz eg.,e> mi munkaterv egjáként err&l gondosicodik. /.Italában a;, eg^et ai rsunkateít eg. *« tételeit /égignéave e* r.ell él&plt*ai

9 vt^re tuljuk hajt.n* a tfz^onti .ezetásé* határozatát, hs ás ^etea sraakaterv-nek agya« tételeit élettel és elsJfcorban megfelelő' politikai tartalommal t •• It 1 k meg* fennáll, mait a rektor, mondótt, volt ¿l^on^os szabadul ;el tendencia a F.zakJret* ér, munxás-par sat ssá^mae.'.su hallgatóktól* AZ x.éfc IX *év fo a okon a vizs^ztato oktatok néha túrel. et ler.wl nallgatták a magukat kifejezni ne» tudókat, ügyik fookn volt a bukatnak, nogj a Jreazé4fcés»ség~:k nem volt aegfelelő. en nehézsófek volub«n fennálltak. ¿tektoraága alatt bizonyos liberalizmussal vádol» t ik az rt.aert a^. il^en hallgatókat néha a megengedettnél többed* is utóvizsgára bocsátotta. a felnövő évfc%a»ok őt igazolta* -•« eleinte bukdácsoló, nehezen haladó hallgatok réme a fel— ét évfolymokon Jól Megállja a helyét. *nnek a kérdenek tisztánlátása'!« hoz zátarteslk a politikai nevelőeiun <íhoz* *tegálla.jit Ja, og, % tolyó tanévben először jutott el az legyet«» anhoz az elhataxozáahós?, noij mi* az év elején sau-mon veszi gyeiig« hallgatóit és a tahgzéfeelc fol,»«atoiaa kezdenek ezekkel foglal oani, nemcsak a ttílév végén, a vizsgaidőéeak «¡egkeadése előtt rohaamunkaaeerüen* la ezt a munkát fol^oBatosan és tervszerűen végsika^egé»» félév alatt, t tij&wr az a veinéiy, hogj ol^an hallgatok ie lemorzsolódnak, akikből jó jnérnjkJket lehetett volna nevelni, taindig kisebb lesz. Lh,he azonban taeg kell szüntetni áz ügetem falain belül a politikai közömbösséget, helyesen kell látni a társadalom íelópités^nek k*SráézH * Feltétlenül szükségünk vmi arra, fcogv értelmiségünk feltöltődjék a launr áa-parasst rJteg^ol, o ionokkal, akik' jo szakmai éa politikai felkéaz ilteéggel rend el ¡reznek* OeaJc al;kor leíjet eredíín/t elérni, ha a-kérdést politikai megvllágltáaban nézzük. uhhez az kell, hogy az oktntók polltakailNg jól képezz k magukat. hz oktfitágárdát mog kell dicsérni, mert 99 ; -ban jelentkeztek politikai okt-ifesra* A ¿cérdést kezdik ma már helyesen látni, akarnak tanulni, ha még nem is késaií i,r>ek mindig fel. eléggé az* eg^ea konferenci kra. az ideologiai képzettséget először alapelveiben, alapelemeiben kell elsajátítani, o»»k azután lehet a szakjai ismereteken ker eetül u-zfcgulni az egyes problémákat* A külpolitikai tíaszeföggéaek tanulttányoaiea is hoazátartozik á politikai icéröísekhez, a m tenllétünkén ebbe 1» »ok f*zakfait lehet bel vin u, xo é^ építészeti vonal n* .» dialektikus tíJrténelml 3»«tenaliBta elvedet el kell aajátíf^ni. ;:z.« törekvés megvan az oktatókban, ÜZ alkalmát pedig ueg fogjak hozzá adni. Á saásik kérdés» ami . felmerült és erősen éreztette hatását a •minden ro«a»" eltt'lfcte, »ég ma le él egyetemünkön. £nnek megjavítása csuk nkkor képzelhető el, ha 4avul a helyzet. Az oktatók látják, hogv fiaetésitk mellett megfelelően résztvehetnek a temelémun óban, meli.^l<ckeresethez juthatnak, nem t&inden rossz, a hel/set javul. irnllgatókrtál aduban NTM Így van* H hallgatok nem ismerik kellőképpen a peg^ar eüszaki épité&zet kérdéseit, aem ism&rlk a ssocialieta v £rosok»t. hkacnak ol^an felsőéves épité. zhallgatok, axik még nem láttak áztálinvíÁroöt. a hallgatói kirándulások terén igen rosszul áll »tetemünk. íredig ahhoz, ho^ a hallgatók tisztában lekenek a üüraaki épitéeeel« egjik legfontosabb kellék, hogj láeaanak, m«glátogathassítk aa é, itkenéseket, ehhez pedig kellő anyagi alakot is kell tererateni•