Építőipari Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1953-1954
1954. március 26. (113-125.) - 1. Bejelentések (113.) - 2. „Egyetemi oktatásunk továbbfejlesztésének módszertani alapelvei” (113-125.)
- 2 Az ilyen célkitűzések irreálisak. Megindult a^ szakositás területén a felülvizsgálat^£>?r t f*4Í'alapelvek szerint 4 if^y a szakositás^fc számát csökkenteni kell kb. 28-ra. Ezzel egyidejűleg a megmaradó szakok profilja tágabb -keil legyen. Az ezutáni szakositás -ftem azt tűzi ki célul, hogy szűk munkahélyekre .képezzen, hanem a széleskörű alapoa alapképzésre kiván súlyt helyezni. Meg kell javitani a minősé gi^^cepzésen kivül, az alapképzést is. A tanterveket felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a szakositás általában a III. tanév végével történjen meg. Az oktatás^minőségi megjavításának vannak egyéb területei is. A minőségi oktatás megjavításához kellő anyagi ellátottság is szükséges. Ezen a területen sok feladat van. Meg kell állapitani, hogy az eddigi fejlesztés, aránytalan volt. Az anyagi fejlesztés vonalán nagy lemaradások voltak. Biztosítani kell nagyobb mértékben a rendelkezésre álló lehetőségeket.Igen fontos az / oktatás minőségének fejlesztésééit í^^y^Jaasználni a szovjet felsőoktatás területén lévő tapasztalatokat. Fel kell használni ezen kivül a magyar műszaki oktatás területén felhasználható hazai haladó hagyományokat. Fontos szempont a hallgatók önálló munkára való nevelése. Az olmult évek munkáját vizsgálva meg kell állapitani, hogy ez a legelhanyagoltabb terület. Háttérbe szorult a hallgatók önállóságra nevelésének fontos szempontja. Ezeket a célkitűzéseket nem lehet egyszerre megvalósítani. Alaposan átgondolt, fokozatos lépéseken keresztül lehet csak itt eredményeket elérni. Vigyázni kell»az előreszaladás veszélyére. Az egyetemen igyekeznek a minőség javításával kapcsolatban a hallgatók felé nagyobb követelményeket támasztani, de kevéssé van azon a súlypont, ho ^y jobb és hatásosabb legyen ugyanakkor az oktatás-is. A mostani féléves vizsgákon magasabbak voltak a követelmények. Itt a DISZ és Pártszervezet előtt komoly felvilágosító feladatok állanak. Vannak a'hallgatók között olyan hangok, hogy,, a minőség emelését azért kivánja az egyetem megvalósítani, mert sok a hallgató.az egyetemen és ilyen módon akarjak a csökkentést végrehajtani. xSxvks rtvavh®iyt ,ei's rH Ez ellen a helytelen felfogás ellen fel kell venni a harcot és meg kell magyarázni, hogy giinden végzett hallgatót el tudnak helyezni képzettségének megfelelően.* Ettől függetlenül fontos feladat a minőség emelése és akik az emelt tainőségi követelményeknek nem tudnak megfelelni, azok nem kaphatnak diplomát. Ez a minőségi szinvonal a hallgatók perspektíváját nem veszélyezteti. A veszély abban van, ha ezt nem értik meg a hallgatók. A minőségi követelményeket nem a hallgatók ellenében, hanem éraekében kivánja a • felsőoktatás emelni. Ez fokozott feladatot jelen az^egyetemi oktatók számára is. Különösen nagy feladat ez ma, amikorra tanszékeken nagy számmal vannak kellő tapasztalat nélküli fiatal oktat ók. Ezeknek szak mai és oktatási készségüket még lényegesenVkell/TTováb'Ö/ejleszteni. Ahhoz, hogy ehhek a emelt oktatási követelmeíi^nek meg tudjanak felelni, fokozottan kell saját szakmai, módszertani és politikai képzésükkel foglalkozniok. A minisztérium olyan tervezeten dolgozik, a1 mely m dot ad az oktatók adminisztrativ terhelésének csökkentésére. El kivánja érni, hogy az oktatók mentesitve legyenek a nélkülözhető adminisztrativ elfoglaltságoktól és Így felszabadítva, itt idejüket, az egyetemi oktatással és a tudományos kutatómunkával tudjanak foglalkozni. A minőségi követelményeket is csak fokozatos lépés eken Jceres ztül lehet megoldani. A mostani III. és IV. éves hallgatóknál fa, gf r-i lMiHU Mr i'Jn ÓM 'U-I f jj iwln novai <SriS Vp1 p rl j r n"m k"H rvi ^1?gyftt-*\m, külön fokozatosságra vai> szükség, amikor fokozott követelmenyekkel kerülnek szemben. Teljes következetességgel a lefektetett alapelveket az ezévben felveendő évfolyamokkal 1 megoldani. ' / w
