A M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Kar tanácsülései, 1944-1949 (HU BMEL 101.a.3.)

1945-05-16. 4. rendes ülés

- 11 be. Nyilvánvaló, hogy a kar,-bármi sú­lyos viszonyok is következzenek be - nem maradhat vezető nélkül és csak há- * Iával tekinthet arra, aki a kar iránt érzett kötelességtudatból szükségkép­pen vállalta azt a súlyos feladatot, hogy nagyobb erkölcsi és anyagi káro­sodás nélkül átvezesse az intézetet a nehéz időkön. Megállapitó» a kar, hogy Cotel tanár urnák, mint a kar felsőházi tagjának az u.n. nemzetvezető megválasztó és beik­tató gyűlésen való megjelenésre megbí­zást nem adott és nem is adhatott, de ilyenre Cotel tanár urnák az u.n. nem­zetvezető beiktatásáról bizalmas tanári értekezleten tett szines beszámolója sem engedett következtetni. Az elnöklő prodékán ur javaslatával szemben, hogy a kar Cotel tanár urat le­vélben kérje fel Sopronba való vissza­térésére és a kar további vezetésére, a kar megállapítja, hogy Cotel tanár ur a legneh®ébb időben hagyta el a kart és éppen azért nem tartja kívánatosnak,hogy a tanév hátralévő idejére újból átvegye a dékáni tisztséget, annál kevésbbé, mert hiszen a kar viszonyairól sem tájékozott eléggé. Ezzel kapcsolatban a kar őszin­te háláját rójja le Sébor János prodékán úrral szemben, aki emberfeletti munkával, töretlen erővel és magánéletének úgyszól­ván teljes feláldozásával a lefolyt nehéz időkben vállalta a kar vezetését, bölcs tapintattal többször mérsékelte az akko­ri felettes hatóságok részéről tervezett szélsőségesebb intézkedéseket és biztosí­totta a kar möködését, sikerrel intézte el a hadihelyzet változásával szinte nap- ról-napra felvetődő kényes ügyeket.- Őszin­te köszöneté és teljes elismerésének nyil­vánítása mellett arra kéri a prodékán u- rat, hogy a tanév hátralévő utolsó negye­dére vállalja továbbra is a kar vezetését. Az elnök meghatva köszöni meg a karnak iránta való bizalmát és bár nagyon szeret­ne visszalépni ettől a terhes feladattól, mégis becsületbeli kötelességének érzi, hogy a kar ügyeinek továbbvitelét vállal­ja.^éri, hogy ugyanolyan támogatásban részesítsék ezután is a kar tagjai mint eddig. Hogy annyi nehézségen sikerült át­vészelni, annak köszöni, hogy a kar min­denegyes tagja mindenkor 100 %-barn mel­lette volt. A kar a prodékánt lelkesen megéljen­zi. Modrovich Ferenc ny.r. tanár ja­vaslatára a prodékán urnák hálás kö­szönetét a kar jegyzőkönyvben rögzi- ti le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom