A M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Kar tanácsülései, 1934-1939 (HU BMEL 101.a.1.)

1935-05-10. rendes ülés

- 0 bányászati tanintézet vált feli

ugyanezen évben kezdi meg műkő dósét a szempci collegium oecononicum•

177CLben a selnecl intézet már név- leg is akadémiává vilik, s munkakörébe vonja az erdészeti tudományok

művelését te. 17X2 az Instttutum Geometriául^ és az állat gyógy tnt'zet alapit ásónak az éve. Mindeme intézmények a gyakorlati irányú tudományok csak egy bizonyos körét művelték, s így az egyetemes szellem kialakulását előmozdító kölcsönhatás hiányzott*

A legnagyobb magyar közéletü működésének idejére esik a műszaki és gazdasági irányú egyetem, a Műegyetemi Intézet megalkotásának eszméje• Azonban Széchenyi évtizedes szívós munkálkodása József Nádor hathatós támogatása ellenére is

„ w

1646-ban csak a József t part módút eredményeztef melynek műegyetemmé való átalakulásakor a gazdászatl és kereskedel/nl irány háttérbe szorult, Majd egy hosszú évszázad után ölthetett csak testet Széchenyi alma, s az I9Ö4.évi X» t.o. megalkotta végre a műszaki és gazdasági tudományok egyetemét. Az egyetem legősibb magvának utóda, a bánya-,kohó-és erdőmémőkt kar kötelességét teljesít i a korszakos kultúrpolitikai törvény nagy alkotójával szemben, mikor első elődjének, az 1735. Jú-