Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Sober Péter: Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten, az I. világháború éveiben - Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten

szók között előfordultak szökések, pedig ellátásuk kifogástalan volt. Bakkay József városi erdőmester jelentéséből elég jól ismerjük életvitelüket. Reggelire 6 deka szalonnát kaptak kenyérrel és rumos teát 3 kanál cukorral. Ebédre minden második nap húst ettek, egyébként pedig krumpli, kása, bableves mindig volt kellő mennyiségben, és délben 1 órás pihenő is járt nekik. A foglyok dohányozhattak is, ehhez hetente 60 filléres dohánycsomagot kaptak. Nyáron a munkaidő a helyi gazdák munkabeosztásához hasonlóan napkeltétől napnyugtáig tartott. Télen sötétedésig, tehát délután 4 óráig dolgoztak, esős napokon vagy orosz ünnepeken pedig pihenhettek. Favágás esetén köbméterenként 20 fillér fizetség is járt nekik.49 Mindezek ellenére az erdészetben dolgozók száma a tél folyamán a felére csökkent az áthelyezések következtében, a foglyok ugyanis magángazdaságokban akartak dolgozni, mivel vélhetően a magános portákon a fent leírtaknál is kényelmesebb, otthonosabb volt az élet a hadifoglyok számára.

1916 nyarára a katonai parancsokságnak is nyilvánvalóvá vált, hogy a Kecskemét környéki gazdaságokban minél több munkáskézre van szükség a megfelelő terméshozam elérése érdekében. Az aratás, a cséplés, a fűkaszálás, valamint a kukorica szedése 3500 4500 katasztrális holdon folyt, és május 1-jétől szeptember közepéig tartott. Erre az időszakra elegendő mennyiségű munkáskezet kellett tehát biztosítani. Sándor István polgármester kérése ellenére a város nem kapott újabb hadifoglyokat, egészen egyszerűen azért, mert az országban nem volt kiadható fogoly. Kecskeméten 1730 orosz fogoly élt és dolgozott ezekben a hónapokban, de a város nagy alapterületére való tekintettel ez korántsem volt elégséges.50 1916 júniusában végül 40 szerb rabot engedtek a városba,51 majd újabb 50, ezúttal olasz fogoly érkezett az aratásra.52 A polgármesternek a fentieken túl további 30 katonai munkásosztagot kért, mivel a város 40 cséplőgéppel is rendelkezett, de munkásokat már nem tudott hozzárendelni az emberhiány következtében.53 Végül 8 munkásosztag érkezett, amelynek tagjai július végéig maradhattak a városban.54

A munkaerőhiány következtében a környékbeli gazdák elég magas napszámot kényszerültek fizetni a munkásoknak. Ennek hírére tömegesen szökdöstek a foglyok a városba.55 A tény ismeretének birto335

Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten, az I. világháború éveiben