Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Kitekintés: A kecskeméti székhelyű főszolgabírói hivatal hatáskörébe rendelt körzet ügyei
Szabó Bence S Kitekintés: A kecskeméti székhelyű főszolgabírói hivatal hatáskörébe rendelt körzet ügyei . Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a csongrádi járás a maga lakosságát sem lesz képes kellően ellátni.'nm - tudósított a Délalföld lakosságának kétségbeejtő helyzetéről a Csongrádi járás főszolgabírója 1919. augusztus 23-ai jelentésében, a román csapatok megszállásának időszakából. A Vörös Hadsereg utolsó offenzívájának totális összeomlását követve a román haderő egységei átözönlöttek a Tisza vonalán, majd akadálytalanul nyomultak előre, Budapest felé. Augusztus 3-a estéjére teljesen körülzárták a magyar csapatokat, az egységek sorban megadták magukat vagy szétszéledtek, így a Duna-Tisza köze nagy része ellenőrzésük alá került. A háborús pusztítással, megszállással járó gondok, a szállítás, közlekedés széthullása, a gazdasági élet megbénulása rendkívüli feladatok elé állították a magára maradó kisebb-nagyobb települések köz- igazgatását. Nagymértékben fokozták a bizonytalanságot a községi és városi tisztviselők ellen megkezdődő igazoló eljárások, letartóztatások, elmozdítások, melyek az egyébként is szétzüllesztett közigazgatást tovább gyengítették. Jól jellemzi a kaotikus viszonyokat, hogy például a román katonai parancsnokság részére az 1918. évi költségvetést számos település esetében egyszerűen nem lehetett felterjeszteni (a kiskőrösi járás területén pl. Szabadszállás, Izsák, Csengőd, Prónayfalva404 esetében, Páhi községé a direktórium alatt megsemmisült405). A Csongrádi járásban - ahogy nyilván más járások területén is - több község közellátási biztosát „politikai megbízhatatlanságuknál fogva"*06 fel kellett menteni állásából. A kiskőrösi járási főszolgabíró a kecskeméti székhelyű főispáni hivatalhoz 1919 októberében intézett jelentésében - a postaforgalom beszüntetésén és a jogellenes rekvirálásokon túlmenően - arról tett panaszt, hogy a járás községeiben az „első forradalom” alatt elzavart jegyzőket a felettes román katonai parancsnokság nem engedi hivatalukba visszatérni.407 520
