Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A román csapatok kivonulása - A román csapaterők kivonása a térségből
Szabó Bence í atott nyomozás dacára végül az ügy több fontos részlete homályos maradt, így az események hátterét pontosan tisztázni nem lehetett. Az eset narrációja és a vizsgálat előfeltevései alapján érezhető a közszájon forgó antiszemita felhang, mely egy cionista-kommunista szervezkedésre vonatkozott. Ezt a prekoncepciót a hivatalos jelentés - bizonyítékok híján — végül nem találta beigazoltnak. Az eset körülményeire vonatkozóan annyi tudható, hogy a román hatóságok (pontosabban a VI. román hadosztály „informatiós iroda főnöke”, Savu őrnagy) 1919. augusztus 28-án, az államügyészség fogházából a kommunista tevékenységgel megvádolt fogva tartottak közül 12 főt kihallgatásra magához berendelt, kiket ezt követően szabadlábra bocsátott. Az elengedett őrizetesek közül 11 fő izraelita származású és egy keresztény volt. Három nappal később a románok újabb két, ugyancsak zsidó származású gyanúsított elengedését is sikerrel kieszközölték. Mindezek mellett a románok a városi rendőrségre is nyomást próbáltak gyakorolni, Goldberger Herman zsidó kereskedő fogva tartott szabadon engedése érdekében, de ez esetben a katonai parancsnokság nem tudta keresztülvinni akaratát. (Goldbergert később a magyar rendőrhatóság által lefolytatott vizsgálat tisztázta a vádak alól. Sőt, mi több, a hatósági jelentés kiemelte, hogy nevezett nem csak hogy nem veszélyes a társadalmi békére nézve, de egyenesen a bolsevik „dictatúra ellen viselt dolgai nyertek megerősítést...”386.) A városi rendőrkapitány mind szóban, mind írásban tiltakozásának is hangot adott „a politikai foglyok ügyeibe való beavatkozás ellen”.387 A városi kapitány jelentésére alapozva, Kecskemét polgármestere összegezte a lefolytatott nyomozás eredményét, melyet tájékoztatásul a belügyminiszter részére is megküldött: „A zsidók állítólagos szervezkedéséről, hogy a románok kivonulása után a hatalmat ismét magukhoz ragadják, nincs semmi tudomásunk, ilyenre következtetni engedő jelek nem voltak észrevehetők,”388 Azon feltételezést, miszerint a város zsidó lakosai cionista összeesküvésre, hatalomátvételre készültek volna, a rendőrkapitány is cáfolta. Jelentéséből az is kiviláglik, hogy a fogva tartottak érdekében legtöbbet hozzátartozóik tettek. Emellett több személy rendelkezett a város polgármesteri hivatala által kiadott igazolvánnyal is, mely a kommunista rendszerrel való együttműködés gyanúja alól mentesítette őket. Kecskeméten zsidó hatalomátvétel veszélyével riogatni 514
