Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A belső hatalmi viszonyok átrendeződése - Hatalmi vetélkedés színtere — a közvélemény befolyásolásának orgánuma: a sajtó
A Közlöny már augusztus 5-én meg is jelent első nyomtatott példányával. Szerkesztője a szentkirályi ellenforradalmi erőket vezető Kiss Endre volt, aki a felelősségre vonás elől előbb Szegedre menekült, majd augusztus elején, a Héjjas-féle tiszti különítmény támogatásával tért vissza Kecskemétre.352 A Kecskeméti Közlöny először is abban az előnyös helyzetben volt, hogy egy ideig egyedüli sajtótermék volt a piacon. Emellett helyzetét etikai és jogi szempontból is kétes húzásokkal szilárdította meg, például azzal, hogy az általa „vörösnek” minősített, nagy múltú Kecskeméti Lapok papírkészletét egyszerűen birtokba vette, és csak per útján, jóval később fizette ki az okozott kárt (amikor a papír ára egyébként már többszöröse volt).353 A Kiss Endre-féle hírlap erőszakos üzletpolitikája más területen sem válogatott az eszközökben: a hírlapterjesztő vállalatot tulajdonosától (aki egy rokkant zsidó tiszt volt) megvette, gyakorlatilag kizsarolta. Ugyancsak rátette kezét a Széchenyi téri könyvnyomdára, melynek előző tulajdonosai ugyancsak zsidó személyek voltak. „Úgy vélem - olvasható Sándor István visszaemlékezéseiben hogy az előfizetők és hirdetők gyűjtése is aligha történt nagyon finom eszközökkeT,354 Kiss Endre közéleti tevékenysége később közhivatali előmenetelének ugródeszkájává vált: 1928-ban Kecskemét polgármestere lett, majd 1939-ben „főispánt kinevezéssel méltányolták elkötelezettségét”.355 1944 tavaszán államtitkár lett a Szálasi-féle kabinetben. A népbíróság eljárása elől megszökött, mely jogszolgáltató testület távollétében súlyos börtönbüntetésre ítélte Kiss Endrét. A Kecskemét és a Kecskeméti Közlöny utcai árusításának és terjesztésének engedélyét - az 1914. évi sajtótörvény szerinti, szabályszerű engedély hiányában - Kecskemét polgármestere 1919. november 8-án visszavonta. Ennek betartatására a magyar államrendőrség vezetőjét felhívta (a lap ezután is zavartalanul megjelent és terjesztette számait). A városi rendőrkapitány azonban nem ezt, hanem a Kecskeméti Lapok ugyanezen napon kiadott számát kifogásolta a polgármester előtt. A napilap egyik cikkében - az újság egyik munkatársa és egy rendőrségi tisztviselő között lejátszódott vita okán - a testület tekintélyének csorbítását, a városi rendfenntartó karhatalom lejáratását vélte felfedezni.356 503 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
