Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Társadalmi válságjelenségek — morális következmények
Szabó Bence ■ Társadalmi válságjelenségek - morális következmények A háborús évek megpróbáltatásai, a forradalmak megrázkódtatásai, majd az idegen katonai megszállás okozta mély sebek nem csupán anyagiakban mérhető, koronamilliókban számszerűsíthető károkat okoztak a lakosságnak. A közigazgatási iratok tényközlésein, adatszerű jelentésein keresztül átütnek a megrázkódtatásokkal teli évek, majd a teljes, az összeomlás szülte mentális és morális válság egyértelmű tünetei is. A megalázó alávetettségben, tartós rettegésben, állandó presszió alatt élő embereket idegileg, olykor erkölcsileg is alaposan kikezdte a fennálló helyzet. A nagy szorultságból való szabadulás vágya, a mindent túlélni akarás ösztöne azelőtt feddhetetlen hivatalnokokat, katonákat, tisztes polgárokat is próbára tett. A közállapotok megértéséhez azonban itt és most ki kell tekinteni Kecskemét határain túlra: a törvényhatósági jogú város ideiglenesen létrehozott főispáni hivatala alá rendelt járások életére is. A szűkös erőforrásokhoz mérten hatalmas súlyú beszolgáltatási kötelezettségek, emellett a rendezetlen közjogi állapotok a hivatali szervek között nem egy esetben okoztak félreértéseket, zavarokat, olykor villongásokat. Több alkalommal is vita tárgya volt például a beszolgáltatási kötelezettség alá eső élelmezési cikkek kirovásának mértéke, elosztása, de értékes termőterületek feletti igazgatási fennhatóság jogának gyakorlása is. Ez utóbbira példa a népességéhez képest egyébként is szerény termőadottságokkal bíró Kiskunhalas esete, ahol a rendezett tanácsú város birtokai közül éppen a legértékesebb pusztákat (Tajó és Bodoglár) Kiskunmajsa igazgatása alá rendelte a felsőbb katonai szerv. Ezen felül, a kiskunmajsai segédjegyző utasítására a Tajó puszta mellett fekvő, ugyancsak Kiskunhalas érdekeltségébe tartozó Zsanáról is nagy sebtében, a gazdák gabonakészletének megvizsgálását mellőzve megkezdődött a termények elszállítása, később pedig a szarvasmarhák rekvirálása.357 Ilyen körülmények között a város lakosságának ellátása és annak közélelmezési hivatalára kirótt, több száz lóból álló ménes takarmányozása is végveszélyben forgott. „Ezek után ha gabona beho504
