Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A belső hatalmi viszonyok átrendeződése
polgármester és a városparancsnok intézkedései keresztezték egymást, vagy mindketten azt vélelmezve, hogy a másik megtette a szükséges lépéseket, az intézkedés végül elmaradt. Mindazonáltal - amint a polgár- mester a VI. hadosztály parancsnokához írt átiratában is megemlíti - a városparancsnoki hivatal legitimációja eleve megkérdőjelezhető, mivel annak felállítását Kecskeméten a volt hadsereg I. hadtestparancsnoksága saját hatáskörben rendelte el. A parancsnokság először Márialaky alezredest bízta meg a terület rendészeti ügyeinek vezetésével, a kecskeméti csendőr főhadnagyot városparancsnokká később Verth parancsnok utasítására nevezték ki.324 A pontos hatásköri leírás nélkül létesített hivatalnak, mivel nem kapcsolódott a polgári közigazgatás szerves egységébe, jogszerű működése a rendelkező katonai szerv felbomlásával elméletileg meg is szűnt.325 A valós hatalmi erőviszonyokat Kiss Pálnak és három társának meghurcoltatása is jól szemlélteti. A polgármester őszinte felháborodását és megbotránkozását kiváltó eset körülményeit Sándor István városi rendőrkapitányhoz szóló átiratából ismerjük. A városban működő, pontosan meg nem nevezett különítmény tagjai („« városi hatóságoktól külön álló szervezet”) Kiss Pált és társait elfogásuktól kezdve folyamatosan és teljességgel indokolatlanul bántalmazták. Külön döbbenetes tény volt, hogy a durva testi erőszak alkalmazása a városháza kapujában, folyosóján is folytatódott, az ott jelen lévő fegyveres közegek passzív jelenléte mellett. Sőt, a polgármester elé került iratok alapján Sikrai Kovács József rendőrkapitány aktív bünsegédi magatartásának megalapozott gyanúja is fennállt, mivel a rendőrtiszt feladata volt, hogy a jogellenesen elfogott személyek részére egy üres kunyhót kerítsen, annak kulcsát ő vette át és adta tovább a különítménynek. Az elfogottak bántalmazása során jelen volt, könyörögésük ellenére sem avatkozott közbe. „E kötelezettség-mulasztás erkölcsi megítélésénél még az is figyelembe veendő, hogy a bántalmazottak közül ketten végig szenvedték a világháború küzdelmeit, mely nyomorúságtól S. Kovács József tb. rendőrkapitány mentesült...”326 - olvasható Sándor István memorandumában. Mivel a városi rendőrkapitányságokat az átirat keltekor (október 24.) már államosították, a polgármester fegyelmi és egyéb intézkedési hatásköre alól e szerv kikerült. 497 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
