Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A közvagyonban esett károk
sát” eszközölte ki sikerrel a polgármesteri hivataltól, melyet a városi tanács saját kezelésű szőlőtelepéről szolgáltatott ki.295 A Klábertelepi Szőlőgazdaság különböző jogcímek alatt (elrekvirált tárgyak, szőlő és bor, továbbá legeltetés során okozott károk) összesen közel 100 ezer korona kártételt és kiadást volt kénytelen elkönyvelni a megszállás teljes időszaka alatt.296 A bérlemények és telepek mellett a mezőgazdasági oktató intézmények is érzékeny veszteségeket szenvedtek el. A „vincellériskola” kezelésében lévő miklóstelepi gazdaságról a megszállás folyamán tetemes mennyiségben hordtak el bort, szőlőt, különféle egyéb terményeket és felszerelési tárgyakat a románok. Több esetben is előfordult, hogy a rekviráló osztagok nemcsak a gazdaság vagyonához nyúltak hozzá, hanem a szőlőtelep szolgálati lakásaiban élő alkalmazottak értékeit, jószágait is megdézsmálták. Mindent egybevéve az iskola gazdaságát 1919. szeptember és október havában igen tetemes, összesen 77 ezer koronás veszteség érte.297 Ezen kárösszegeket nagyságrendileg meghaladta a Kecskeméti Magyar Állami Földmívesiskola jószágai közül elhajtott rendkívül értékes, nemesített állomány (bonyhádi X simenthali törzskönyvezett tenyész szarvasmarhák, javított magyar X lipicai tenyészlovak, lincoln X yorkshirei törzskönyvezett sertések, friz X racka országos hírű törzskönyvezett törzstenyész juhok), továbbá a jelentős összegű (40 ezer koronát is meghaladó) elrekvirált takarmány értéke. A románok által okozott kár 441 ezer koronát tett ki.298 A közigazgatás vezetőinek tiltakozó memorandumai299 ellenére különösen nagy vagyoni kár halmozódott fel Kecskemét katonai objektumaiban, melyeket különböző jogcímek alatt vett igénybe a román hadsereg. A csapatok kivonását követően a tetemes anyagi erőfeszítéssel felépített laktanyaépületeket szinte teljesen lecsupaszítva és kifosztva kapta vissza a város. Csatáry Antal laktanyafelügyelő 1919 decemberében elkészítette és átadta a pusztítás tételes lajstromát a városi tanácsnak.300 A tekintélyes terjedelmű akta épületenként részletezi a károkat. A visszakapott épületek siralmas állapota a jegyzék átolvasása útján is megütközést kelt: a kivonuló csapaterők nyomán az egykor dicsőbb napokat látott kaszárnyák végletekig lepusztított, használhatatlan állapotban tértek vissza a városhoz. Felszedett pallódeszkák, megrongált, kiszakított korlátok, leszerelt nyílászárók, kitört ablaktáblák, kitépett villanyvezetékek és villamos berendezések, tucatszám hiányzó kály491 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
