Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A közvagyonban esett károk
Szabó Bence h ák, bútorok jellemezték a laktanyák épületeinek, kiszolgáló objektumainak, csapatkórházának, kantinjának és lovardájának általános állapotát. A tanács utasítására a mérnöki hivatal összeállította az okozott károk, rongálások, amortizált vagy ellopott épülettartozékok pótlásának tételes költségvetését. A dokumentációk alapján az eredeti állapot visszaállítása az alábbi összegeket ölelte fel: 1. Új Honvéd Huszárlaktanya: 896 970 korona 2. Rudolf Lovassági Laktanya: 1 225 237 korona 3. Ferenc József Laktanya: 808 500 korona 4. Erzsébet Laktanya: 388 293 korona 5. Régi honvéd laktanya: 142 924 korona 6. Süketnémák volt iskolája:_________________13 799 korona M indösszesen: 3 475 723 korona,301 vagyis mindösszesen közel három és fél millió korona kár keletkezett a kecskeméti kaszárnyák épületállományában és a hozzájuk tartozó berendezésekben. A számadatok értékelésénél meg kell jegyezni, hogy a román katonai alakulatok által elkövetett rongálások mellett az sem zárható ki, hogy - legalább részben - a háború évei, majd a direktórium hónapjai alatt is bekövetkezhettek káresemények, azonban a kialakult állapotokért döntő részben mégiscsak a megszálló idegen haderőt terhelte felelősség. Kényes kérdést jelentett az internált vöröskatonák részére kialakított ún. barakk-kórház épületanyagainak megóvása is, melyek teljes pusztulását sürgős beavatkozással - állandó rendőri felügyelet biztosításával302 — lehetett csak megakadályozni. A kórház egyes felszereléseit az állandó őrség kirendeléséig már nem sikerült megmenteni. A polgármester átiratában arról adott tájékoztata a főispánt, hogy a megszálló erők a barakk-kórházból származó fürdőkádakat és egyéb felszereléseket a máriavárosi vasútállomáson bevagonírozták.303 A kárfelvétel céljára kirendelt bizottság 1920. januári jegyzőkönyve szerint a barakk-kórház 15 — fából épített, kettős, bélelt, deszkafalakkal ellátott, tetőpapírral fedett — építményéből 11 maradt épségben (8 kórterem, 1 iroda, 1 konyha, 1 kápolna), de ezek is igen hiányos felszereléssel és nyílászárókkal kerültek vissza.304 492
