Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A lakosságot ért károk
puszták magányos otthonaira korlátozódtak. Útonállók módszereit idéző rablások és fosztogatások megestek dűlő- és országutakon, de nyílt, sűrűn lakott színtereken, belterületi városrészekben is. Már közvetlen a román csapatok megérkezésekor tanúi lehettek Kecskemét polgárai egy botrányos, nyílt színi rablásnak, mikor a városba bemasírozó katonák egyike egyszerűen odament az egyik járókelőhöz, és kabátjáról az ezüst zsebórát letépte. Csakhogy mivel az óra láncát tulajdonosa elkapta, a katona öklével arcul ütötte áldozatát. A történteknek egyébiránt 4-5 román tiszt is tanúja volt, akik közömbösen nézték végig az esetet.240 Szeptember 22-én este két román katona támadott meg egy járókelőt Kecskeméten, a Honvéd téren. A szerencsétlenül járt áldozatot a rablók összeverték, tárcáját pénzével, igazolványaival együtt elvették.241 Uton- állók gyakori célpontjai voltak a várostól távoli utakon magányosan közlekedő fegyvertelen polgárok. Sok esetben vették el tőlük lovukat, kocsijukat, értéktárgyaikat. Hamar Mihály augusztus hó dereka táján kétlovas kocsijával tartott Kiskunfélegyházáról vissza Kecskemét felé - hova románok áruját kellett elszállítania - mikor az úton felfegyverzett katonák megállították, egyik lovát kifogatták, 1000 korona készpénzét elvették. Végül a fuvarért járó 300 koronáját sem kapta meg.242 Sörös Károlytól az Izsáki úton mindkét lovát kocsistul vették el. Kárát 47 ezer koronára becsülte.243 Augusztus 11-én egy tekintélyes helybeli birtokos cselédje kocsin homokot szállított, mikor román katonák fegyverrel feltartóztatták. A cseléddel előbb a homokot lehányatták, majd a kocsit és a lovakat elvették.244 Más esetben vizes hordót szedettek le a kocsiról és boros hordót tettek fel helyébe a katonák, majd úgy távoztak, természetesen az elrekvirált kocsival együtt.245 Kecskeméten, a Csongrádi utcában, este 8 óra tájban három román katona rabolt ki egy polgárt, kitől 150 koronát zsákmányoltak.246 Az ezekhez fogható példákat még hosszan lehetne folytatni... Az anyagi károk mellett hatalmas lélektani terhet jelentett az egyes tanyákra sokszor tucatszám bekvártélyozott legénység ellátása, jelenlétük elviselése. „Állandóan nagyobb csapat román katonaság tartózkodik tanyámon és az összes baromfiakat elvitték:”247 — olvasható a sok panaszirat egyikében. Az ilyen esetek a szállásadó családok teljes kifosztásával egyenértékű cselekmények voltak. De olyan eset is előfordult, hogy a beszállásolt katonák egyszerűen kidobták a tulajdonosokat 479 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
