Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A lakosságot ért károk
Szabó Bence t elezvényt adtak, mely gyakorlatilag egyenértékű volt a nemfizetéssel. Olyan eset is előfordult, mikor a kiérkező rekviráló különítmény tagjai kocsijukra a gazda óljáról leakasztott ajtót kötötték fel sarogjának, hogy jobban megrakhassák azt jószággal, terménnyel.232 A szőlő- és gyümölcsbirtokosoknak is állandó gondja volt a fosztogató-garázdái kodó katonákkal. Sok esetben értelmetlen módon az éretlen gyümölcsöt szaggatták le,233 a tőkéket legázolták, feldúlták. „Állandóan megjelennek a pusztámon ismeretlen román katonák és garázdálkodnak. Eddig az egész gyümölcsfákról leverték az almákat és amit el nem visznek, azt összetapossák...”;234 vagy: „a fogolytábornál szolgálatot teljesítő román őrség (6. számúak) nap nap után kijárnak a fenti szőlőnkbe és zsákszámra hordják a szőlőt, letépdesik és eldobálják s így tönkreteszik az egész termést”235 - olvashatók a példaként kiragadott fenti esetek egy úrréti és egy alsószéktói gazda panaszbeadványában. Más gazdáknál a dinnyéket szedték fel és dúlták szét azt, amit elvinni nem tudtak.236 Jobb volt, ha a gazda nem is érte tetten a tolvajokat, vagy ha látta is, nem szólt rájuk, mert sok esetben a figyelmeztetés fenyegetésbe, erőszakba is torkollott.237 A rekvirálások, fegyverek után kutató lakásátvizsgálások igen sok esetben fordultak át „zabrálásba”, szabad rablás jellegű bűncselekményekbe. Volt, hogy a termény mellett kész élelmiszereket, a háztartás számára félretett lisztet, zsírt, szalonnát is lefoglaltak, de igen sok jegyzőkönyv szól arról, hogy a rekvirálások, a házkutatások során bármilyen mozdítható egyéb értéket is elemelhettek és el is vittek a kiszálló egységek, mint pl.: órát, ékszert, használati tárgyakat, ruhaneműket, tálakat, fazekakat, készpénzt, csak a leggyakoribb eseteket említve. Az ilyen módon elkövetett rablások nem egyszer több tízezer koronás veszteséget okoztak a kifosztott családoknak.238 Rendszeresen előforduló esetek voltak, hogy tanyákon, szőlőkben élő gazdáktól zsarolással, sarcolással csikartak ki értékeket, mint például: „aLakiteleki állomáson egy Román katonai különítmény van, kik ott pulman kocsikban laknak, ez a különítmény a környékbeli szőlőbirtokosokat nap-naputánfelkeresi, tőlük pénzt követelnek - bort visznek erővel”239 - terjesztette be panaszát Gyenes Béla, a szikrapusztai birtokosok nevében. A megszálló hadsereg tagjai által nyereségvágyból elkövetett bűncselekmények színterei nem csak az elszigetelt tanyákra, lakásokra, a szemtanuktól távol lévő szőlők és 478
