Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények
ellenére, hogy a polgárok kifogástalan okmányokkal rendelkeztek, a katonák nem fogadták el a passzusokat. Az ok az volt, hogy nem román nyelven voltak megírva. Az események további lefolyását a jegyzőkönyv közlése alapján lehet leghübben felidézni: „Közülünk egyik ellenkezett, azt mondván, hogy az igazolványa jó. Erre a román tiszt a szolgájával együtt azt letiporták és a sarkantyús csizmájával valami 30-szór az arcába és a fejébe ütött és még 25 botot is vettetett reá. Az a szerencsétlen csupa vér volt. Utána én következtem, majd egy fiatal ember kik 25-25 botot kaptunk.'"201 Az erőszaknak a városi lakosság is folytonosan ki volt téve. Kecskemét belterületén, a Máriavárosban például az esti órákban egy férfit tartóztatott fel két fegyveres román, akit ki is fosztottak. De ez sem volt számukra elegendő, beterelték a szerencsétlen áldozatot egy közelben levő istállóba, ahol kutyakorbáccsal többször fejen, illetve arcon ütötték.208 Nem egy esetben történtek közmegbotránkoztatást kiváltó, nyilvános garázda esetek is. A város szállóiban elhelyezett tisztek például az átutazó hölgyvendégekkel rendszeresen gorombáskodtak, sokszor tettleg bántalmazták is őket. Lerészegedett katonák éjjeli randalí- rozásai, színésznőkkel szembeni erőszakoskodások, ütlegelések szintén mindennapos esetnek számítottak. Feljegyzések szólnak lakásrekvirá- lások alkalmával elhelyezett tisztek durvaságairól is, miként terrorizálták az ott lakó szállásadó családokat.209 Egy Kecskemét belvárosában lévő úri lakásban történt, hogy az ott elhelyezett román tiszt, miután a háziasszony kérésére a szobalány előre szerette volna a lakbért rendezni, leteperte a fiatal lányt és súlyosan bántalmazta.210 Halálesettel végződő tragédia több is történt a megszállás 4 hónapja alatt. Pólyák Ferencet belsőnyíri tanyáján egy fegyveres román katona „minden előzetes szóváltás nélkül",211 nyereségvágyból agyonlőtte, majd ezt követően kirabolta. Zsebóráját és körülbelül 2000 koronáját vette el. Szarka István postamester és a 14 esztendős Szálas Anna szintén értelmetlen halálával fizetett a megszállásért. És volt még egy szerencsétlenül járt áldozata a fékevesztett fosztogatásoknak, Apró Istvánná, aki október 19-én este, 6-7 óra tájban kerekegyházi szőlőjükből tartott hazafelé férjével, mikor a tragédia bekövetkezett. Már Kecskeméten jártak, az ún. régi honvéd huszárlaktanyánál, amikor a 471 .Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.’' Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
