Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények
Szabó Bence k ocsijukat húzó lovaik elé szaladt a laktanyából négy román katona, azzal a szándékkal, hogy őket feltartóztassák és kirabolják. A katonák már el is kezdték a szőlős kosarakat leemelni, mikor a zajtól megriadt lovak megbokrosodtak és vágtatni kezdtek. Az irányíthatatlanná vált, száguldó jármű egy villanykarónak ütközött, Apró István nejével leesett a kocsiról, de a kocsi kereke az asszonyon keresztülhajtott. Súlyos belső sérüléseibe még aznap éjjel belehalt.212 A hivatali kötelességüket ellátó, munkájukat végző közegek, alkalmazottak, tisztviselők is gyakorta elszenvedői voltak a megszálló katonák és tisztek durva bánásmódjának, erőszakos viselkedésének. Sándor István is beszámolt emlékirataiban arról, mikor egy román százados berendelte és rendkívül sértő, megalázó hangnemben tárgyalt vele.213 A város kistisztviselői, alkalmazottai még kiszolgáltatottabb helyzetben voltak, gyakran tettleges bántalmazásoknak is ki voltak téve, melyeket számos dokumentum bizonyít. A széktói fürdő személyzetének egyik tagja például egy román tiszttől azért kapott pofonokat, mert őt - udvarias hangnemben - a női részlegről való távozásra szólította fel.214 Hasonképpen járt a város közterületeinek tisztításával megbízott csapat munkásfelügyelője, Szőke János is, akit - minden ok nélkül - bántalmaztak és megaláztak az éjszaka sötétjében járőröző román katonák. A helyzetet súlyosbította, hogy a helyszínre érkező (Szőke állítása szerint erősen ittas állapotban lévő) magyar csendőrtiszt nemhogy megvédte volna őt a románoktól, de ő maga is arcon ütötte a munkásfelügyelőt. A megaláztatás hatására az utcaseprők felügyelője a későbbiekben nem volt hajlandó éjjeli szolgálatot vállalni.215 Más, közfeladatot végző városi alkalmazottak, mint például a piaci ellenőrök és felvigyázók is rendszeresen ki voltak téve a román katonák zaklatásainak, goromba viselkedésüknek. A város kezelésében lévő szikrai szőlőtelep felügyelőjét, Koppányi Imrét súlyosan összeverték a gyümölcsösben fosztogató katonák, akik eredetileg a szüretre kirendelt 30 vöröskatona őrzésével lettek volna megbízva. A felügyelő fejére az hozott bajt, hogy szerette volna a dézsmálásnak elejét venni.216 A lakásrekvirálás során családokhoz beszállásolt tisztek számtalan esetben bántak méltatlanul köztiszteletben álló szállásadóikkal. Meglopták, több esetben meg is verték a háztulajdonost és családtagjait. Sándor István egy bizalmas, iktatatlan levelében említett egy esetet, 472
