Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Élet a román katonai fennhatóság árnyékában - Nyersanyagok, energiahordozók elosztása
Szabó Bence t őben is..”lu - olvasható, ismét a csongrádi főszolgabíró egy későbbi iratában. Természetesen Kecskeméten is ugyanezek az állapotok uralkodtak. A helyzet a későbbiekben sem javult egy szemernyit sem. Az energiakrízis a legfontosabb ágazatokat - mint a villamosenergia-ellá- tást, a cséplést, az őrlést - egyaránt veszélyeztette, így a kiadott legszigorúbb román katonai parancsok és előírások teljesíthetősége is kérdésessé vált. Kőszén és tűzifa hiányában nem lehetett biztosítani a kívánt mértékben sem az áramellátást, sem pedig a közvilágítást. Több esetben is előfordult, hogy a városi villanyműnek mindössze egy napi készlete maradt,135 melynek leállása nemcsak gazdasági károkat, közbiztonsági zavarokat, de a román hadsereg beláthatatlan szankcióit is magukkal hozhatták. A VI. hadosztályt felváltó 1. vadászhadosztály parancsnoka szeptember 24-én este magához rendelte a főispánt, Kecskemét polgármesterét, a rendőrfőkapitányt és a villamos művek vezetőjét, kiket „internálás és túsz szedés terhe mellett”136 arra utasított, hogy az egész éjhosszig tartó közvilágításról gondoskodjanak, bármi áron: „ha szén nincs, fokozzuk a fakitermelést, rekviráljunk fát és fatüzeléssel biztosítsuk az áramszolgáltatás/”137 - idézte fel jelentésében a kihallgatás kínos perceit Sándor István polgármester. Ugyanakkor mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a város lakossága nem rendelkezik tűzrevalóval, még a minimális, saját szükségleteivel sem, a környező erdőségek teljességgel kizsarolt faállománya pedig legfeljebb átmenetileg pótolhatta a behozatalt. A szénhiányon nem sokat segített a katonai prefektura által kiadott, lakosságot érintő áram korlátozási rendelet sem, mely szerint magán házakban az áramfogyasztás este 10 óra után tilos volt.138 A tarthatatlan helyzet átmeneti enyhítésére a katonai parancsnokság a Kecskemét melletti Nyíri erdő faállományának kitermelését rendelte el. A sürgős favágást 100 munkás, köztük hivatalnokok végezték. Engedélyt kapott továbbá a városi erdőmester Koháryszentlőrincen és a Szikrában is favágási és nyesési munkák elvégzésére, melyre - őrizet mellett - 272 internált foglyot is kirendeltek. A Kecskemét melletti erdőkből kitermelt tüzrevaló napi mennyisége hozzávetőlegesen 10-15 vagony- nyi lehetett. Kérvényezte emellett az erdőmunkákra való kirendelését a református kollégium és a felsőkereskedelmi iskola igazgatósága, mely intézményeknek a téli fűtésére legalább 20 vagon fára lett volna szüksége.139 A református kollégium tanulói november folyamán további 300 454
