Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Élet a román katonai fennhatóság árnyékában - A hadsereg ellátása
Szabó Bence A Bartha ellen megindított vizsgálat tanulságaként felmerült, hogy a közellátási hivatal vezetésére mielőbb alkalmasabb tisztviselőt kellene találni. Balázsfalvi ennek alapján sürgősen meg is tette intézkedéseit. Pest vármegyéhez folyamodott segítségért, mivel a tapasztalatok szerint „mindinkább kitűnik, hogy lehetetlenség oly közegnek vezetni és szabályozni a vármegyei területek ellátását, ki e területek viszonyait nem ismeri; tanulmányozásra most pedig idő nincs”.109 Segítséget azonban Pest vármegye adminisztrációja — az ottani szakképzett és alkalmas tisztviselők hiányára hivatkozva - nem küldött, csak szakmai támogatásáról biztosította szorult helyzetben lévő szomszédját. A fennálló körülmények nyomása alatt Bartha Kálmán - megromlott egészségi állapotára hivatkozva - hivataláról több esetben is lemondott, mivel azonban helyét arra alkalmas tisztviselővel nem lehetett pótolni, távozását a városi tanács nem hagyhatta jóvá.110 A közellátás akadozása és különösen a Budapestet mind jobban fenyegető éhínség enyhítése céljából - Mosoiu tábornok rendeletére 1919. szeptember elején az élelmezési miniszter Ceglédre és Kecskemétre megbízottakat menesztett. A kiküldöttek feladata abban állt, hogy előmozdítsák a Budapestre irányuló élelmiszertranszportok fokozását,111 melynek költségei a fővárosra hárultak. Az előírt „quantumok” előteremtése, a maximált árak megállapítása a kiküldött biztosok és a főispáni hivatal közös felelőssége volt. A vármegyék elébe helyezett, centralizált közellátási szerv kiépítésével - a hadsereg ellátásának primátusa után - immár a főváros élelmezése is a helyi szükségletek fölé emelkedett, mely a vidék egyébként is ínséges helyzetén csak tovább rontott. 1919. október 11-én érkezett a kecskeméti székhelyű főispáni hivatal irattárába Mosoiu tábornok azon rendelete, melyben a közellátás további centralizációjáról tett intézkedéseket. A parancs értelmében a termények beszolgáltatásának irányítását új szervezeti alapokra kellett helyezni. A megszállt területeken a budapesti székhelyű Magyar Köz- élelmezési Minisztérium vezetésével, illetve a kormányszerv saját helyi hivatalai útján látta el a közellátás és a hadi szolgáltatás feladatait. Emellett szabályzat tiltotta a hadműveleti zónában, tehát a Duna-Tisza közén is a román csapatoknak a rekvirálást. A beszolgáltatási kötelezettségek kirovásának és behajtásának feladata ezután már csak a közélelmezési központok, valamint a Haditermény Rt., kiküldöttjei és bizományosai 446