Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Operatív intézkedések a vármegye vérkeringésének újraindításáért
Szabó Bence v etették volna ki. Ezen elképzelés megvalósítását a főispán nem látta célravezetőnek, mert egyes gazdák számára elviselhetetlenül nagy terhet jelentett volna. Helyette a beszolgáltatási kötelezettség elosztását és kollektív kivetését javasolta valamennyi, körzethez tartozó lakosra nézve.40 Kecskeméten a körzeti csendőrőrs 29 fős személyi állománnyal, továbbá 5 hátas- és 6 hámos ló szolgálatba helyezésével alakult meg. A főispánság alatt álló terület csendőri testületé - Kecskeméttel együtt — összesen 446 főből ált, továbbá az őrsök állományába tartozott 140 ló is. Ezt egészítette ki az ún. semleges zóna (Sükösd, Jánoshalma, Puszta- mérges, Rém, Borota) állománya, további 34 fős személyi állománnyal és 4 lóval. A közigazgatás újjászervezése, a közellátás, szállítás-közlekedés kérdései, valamin a közrend azonnali megoldásra váró feladatai mellett Sándor István polgármestert aktívan foglalkoztatták a lakosság jólétével, élet- és lakáskörülményeinek javításával, boldogulásával összefüggő kérdések is. Ezzel kapcsolatosan két fontos koncepciót is Kecskemét törvényhatóságának tanácsa elé terjesztett, melyek az előzmények, aktuális állapotok ismertetésén túl a megoldási javaslatokat, koncepcionális elképzeléseket taglalták. Kecskemét mint a Kiskunsági Homokhátság jellegzetes mező- gazdasági orientációjú települése számára a fejlődés motorját a mező- gazdaság, azon belül az intenzív ágazatok jelentették. Sándor István elképzelései szerint a lakosság megélhetésének biztosítása, a gazdasági fejlődés beindítása, mindezzel együtt a városra nehezedő szociális és gazdasági problémák megoldásának kulcsát a nagy tradíciókkal bíró mezőgazdasági ágazatok helyzetének stabilizálásában és lendületbe hozásában lehetett megtalálni. Ennek kapcsán a polgármester az alábbi cselekvési tervet41 nyújtotta át a tanácsnak megvitatásra:- városi bérlemények meghosszabbítása- kaszálók saját kézbe vétele a város jószágállománya számára- haszonbérletbe kiosztott városi földek újraosztása szociális szempontú birtokpolitika mentén- bérleti díjszabás tételeinek reformja, a kialakult árszínvonalhoz való igazítással 422
