Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az itthon maradt családtagok segélyezése

Péterné Fehér Mária ö sszeget a téli élelmezés, ruházat, tüzelőbeszerzés emésztette fel. Kecs­kemétről több mint 13 000 hadköteles teljesített ekkor katonai szolgála­tot. Ezeknek 2/3-a hagyott itthon olyan családtagot, akik segélyezésre szorultak, akik bár hadisegélyt kaptak, küzdöttek a nyomorral, éheztek, fáztak. Ha nem kaptak kellő támogatást, a hadszíntéren vagy hadiszol­gálaton lévő hozzátartozójuknak panaszkodtak, nyomorukat panaszoló levelekkel keserítették a katonák életét. Ennek megakadályozását Sán­dor István nagyon fontosnak tartotta, mert az ilyen esetek a katonáknak „a haza szent ügye iránti lelkesedését deprimáljaKérte az Országos Hadsegélyező Bizottságot, hogy országos keretből biztosítson segélyt a rászorulóknak.363 A nehéz helyzetben is voltak, akik segíteni tudtak. Pl. Farkas Zoltánné Kerekegyházáról 2000 koronát ajánlott fel jótékony célra a városnak.364 A harcokban rokkanttá váltak segítésére létrehozott városi alap vagyona 1916 novemberében a következő volt: értékpapírban: 72 500 korona takarékbetétben: 17 477 korona 31 fillér városi pénztárban:________2 341 korona 64 fillér Ö sszesen: 92 318 korona 95 fillér Az alap felhasználásának elveit nem dolgozta ki a város. A segélyre szoruló rokkantakat, hadiözvegyeket, hadiárvákat a helyi Hadsegélyező Bizottság támogatta társadalmi úton befolyt összegből és természetbeni adományból. A Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatalnak adott jelen­tésében a helyettes polgármester a rokkant alap felhasználási szabály­zatának elkészítését akkor látta időszerűnek, ha a helyi Hadsegélyező Bizottság tevékenységi köréből a rokkantsegélyezés kikerül. A rokkant alap kezelését a városi tanács látta el.365 A kecskeméti lakosság ügyeinek intézésében igen nagy szerepet vállalt a Katona József Kör által létrehozott, városi támogatással műkö­dő Népiroda, balásfalvi Kiss Ferenc ny. kir. ítélő táblabíró vezetésével. 1916-ban írásban elintéztek a felek kérésére 2557 ügyet. (A legtöbbet februárban és júliusban.) Szóbeli tanáccsal, útbaigazítással láttak el 14 349 ügyfelet, ez utóbbiak közé számították azokat is, akik részére hadifogságban lévő hozzátartozóinak írtak leveleket.366 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom