Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az itthon maradt családtagok segélyezése
6 gyermekes özvegy anya egy évre 192 koronát kapott, ez egy hónapra 16 koronát tett ki.) Legalább a háború végéig kérték azt a segélyt, amit a férjük hadba vonulásakor kaptak. A főispán azonban azt a választ adta, hogy rá kell bírni az özvegyeket, hogy gyermekeiket gyermekotthonba helyezzék el, maguk pedig gondoskodjanak létfenntartásukról. Kijelentette, hogy a helyi hadsegélyező bizottság is támogathatja őket.358 Az Országos Hadsegélyező Bizottság olyan irányú választ adott, hogy nem céljuk minden segélyre szorulót gyámolítani, csak kivételes esetekben (pl. munkaképtelenség, elnyomorodás) tudnak segíteni. A segélyezés általában a helyi segítőbizottságok feladata.359 Végül az Országos Hadsegélyező Bizottság kifizette Kecskemétnek a 10 000 koronát, de meghagyta, hogy ezen összegből elsősorban a segélyezésre tényleg rászoruló hadiözvegyeket és árvákat segélyezzék.360 A 100 000/1914. pénzügyminiszteri utasítás szerint, ha a katona csapatából megszökött, családjának a segélyt beszüntették. A honvédelmi miniszter 1916. április 4-én kelt leiratában azonban nem zárkózott el attól, hogy ha az illető visszatért egységéhez (akár önként, akár kényszerítéssel), a beszüntetett segélyt újból folyósítsák családjának.361 A kecskeméti Hadsegélyező Bizottság a hadba vonultak családtagjainak, a hadiözvegyek és -árvák, valamint 1916-ban az erdélyi menekültek részére ajándéktárgyakat gyűjtött, hogy eladásukból segélyezhesse őket. Románia hadba lépése, Erdélybe való betörése után sokan menekültek Kecskemétre is. A belügyminiszter 10 000 koronát utalt ki a városnak a menekültek ellátására, a polgármester felhívása folytán is több intézmény, vállalkozó adakozott: pl. a Népbank 500 koronát, a Kláber testvérek 100 koronát, a Leszámítoló Bank 400 koronát. 1916. szeptember 17-én a polgármester felterjesztése szerint 317, október közepén pedig 462 erdélyi menekült volt Kecskeméten.362 1916 októberében a munkaalkalom hiánya, az aránytalanul nagy drágaság miatt a lakosság jó része nyomorúságos körülmények közé került. Az egyébként humánus, adakozó városi polgárok adakozóképessége kezdett kimerülni, ezáltal a helyi segélyezési bizottság lehetősége is beszűkült. A városi közgyűlés által megszavazott és kormányhatósá- gilag jóváhagyott 5%-os hadsegélyezési pótadóból az év őszéig befolyt 187 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
