Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1917. év eseményei
Péterné Fehér Mária t ele. A háború előtt Magyarország vámkülföldre irányult gyümölcskivitelének 25-28%-át Kecskemét adta. 1916-ban 680 vagon gyümölcsöt és főzelékféléket exportáltak a kecskeméti kereskedők (az egyik legjelentősebb exportőr Kecskeméti Adolf volt). Ennek megszervezésére és a lakosság ellátására 1917. január elején megalakult a „Kecskeméti Zöldség és Gyümölcskereskedők Társasága” és zöldség, valamint gyümölcs szállítására szerződést kötöttek az osztrák „Geos”-sal.276 Júliusban azonban az Országos Közélelmezési Hivatal a kivitelre szánt összes zöldségmennyiséget lefoglalta a főváros részére, sőt a termelők saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó káposzta-, tök-, zöldbab-, karalábé-, uborkakészleteket is igénybe vette a főváros részére.277 A katonai parancsnokság igyekezett 1917 júliusában minden nélkülözhető katonai munkaerőt a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Aratási szabadságot adott június 20-tól július 20-ig az alföldi megyékből való katonáknak, arató menetszázadokat vezényelt ki a mezőgazdasági területekre. Az élelmezési nehézségek miatt hét napra fejenként 2 kg liszttel látták el a katonákat (ellátásukról azután a munkaadónak kellett gondoskodni). Csak addig engedélyezték a katonai osztagok foglalkoztatását, amíg a katonai érdekek engedték.278 Június 20-án Sándor István megsürgette a földművelésügyi miniszternél, hogy a már úton levő 100 hadifoglyon kívül, a kilátásba helyezett 500 főt legkésőbb június 24-ig küldje Kecskemétre. Az állandó száraz időjárás következtében a rozs aratása majdnem befejeződött, minden késedelem szemveszteséggel járt. A katonai munkásosztagokat a helyi 13. huszárezredből kérte kirendelni: 10 katonai osztagot (egy- egy osztag 21 fő) és 10 altisztet kért - ezzel megspórolható volt a katonák vasúti szállítása.279 Június 26-án a honvédelmi miniszternek küldött táviratában még 500 aratómunkás kirendelését kérte.280 Ugyanezen a napon újabb táviratot küldött a honvédelmi miniszternek, mivel arról értesült, hogy különböző katonai hatóságok kecskemétieknek nem adnak szabadságot azon indokkal, hogy Kecskeméten járvány van. Az itteni katonai orvos parancsnok szerint járvány nem volt a városban, ezért sürgős intézkedést kért.281 Végül Szegedről a m. kir. 5. honvédezredből rendeltek Kecskemétre hat arató menetszázadot.282 Őket augusztus 19-én rendelték vissza, mert a zászlóalj néhány nap múlva a harctérre indult. A földművelésügyi miniszter pedig a pozsonyi katonai 162
