Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1917. év eseményei
parancsnokság útján 100 olasz hadifoglyot küldött június végén. Aratómunkásokkal tehát el lett látva a város. Július elején a honvédelmi minisztertől még 3-400 katonamunkást kért cséplésre, vagy az aratók visszahagyását.283 A város törvényhatósági bizottsága 1917. június 30-i közgyűlésén a közélelmezéssel kapcsolatos rendészeti teendők sikeresebb teljesítése érdekében külön rendőrszervezet létesítését határozta el. Július 1-jétől a háború tartamára 5 fős létszámmal „Közélelmezési rendőrség”-et alakítottak.284 Az aratás Kecskemét határában, minden fennakadás nélkül, július végére befejeződött. A eséplést azonban lassította, hogy több cséplőgép nem tudott dolgozni, mert a város a Haditermény Rt. útján szenet nem kapott. Eddig is azért tudott néhány gép működni, mert a tanács a télire vásárolt 50 vagon szenet kikölcsönözte. A polgármester Budapesten személyesen folytatott tárgyalást a Haditermény igazgatójával, aki egy vagon szenet ígért.285 A helyi Szociáldemokrata Pártot is foglalkoztatta a közélelmezés kérdése. 1917. augusztus 15-én az Iparos Otthonban, a témában nyilvános értekezletet tartottak. A pártelnök, Szegedi Lajos és a titkár, Gulyás József a polgármestert is meghívták a rendezvényre.286 Minden évben megkereste Kecskemétet a király Udvartartási Hivatala, gyümölcsöt kértek befőzésre és fogyasztásra is. A város természetesen igyekezett teljesíteni a kérést és szeptember elején szállította a megrendelt gyümölcsmennyiséget.287 1917 augusztusában már hatósági zöldségüzemet is létrehozott a városvezetés. A Közélelmezési Hivatal rendelkezése szerint ugyanis zöldségekre még belföldre sem lehetett szállítási igazolványt kiállítani. A Közélelmezési Hivatal számára rekviráltak káposztát, karalábét, uborkát.288 Újra felütötte fejét az a korábbi gyakorlat, hogy mind a termelők, mind a kereskedők a maximált árnál magasabb vételárat követeltek a zöldség- és gyümölcsfélékért. Az Országos Közélelmezési Hivatal az árdrágítók ellenőrzésére társadalmi szervezet létrehozását javasolta Kecskemétnek, a rendőrszemélyzet hiányának pótlására. Ezt Sándor István nem látta kivitelezhetőnek: „Egy társadalmi szervezet nem tudja ellenőrizni a rafinált, még a legügyesebb rendőrt is kijátszó 163 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
