Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1916. év eseményei
az igavonó állatok szükséglete. A lakosság mintegy 60%-a saját zsírszükségletét házi hizlalás útján biztosította. A hizlalás augusztus és szeptember hónapban kezdődött, így az árpa- és tengerikészlet jó részét már felhasználták. Ha a hizlaláshoz szükséges árpát és tengerit elrekvi- rálják tőlük, nagy nemzetgazdasági kár keletkezik, másrészt a lakosság zsírszükségletében is alig pótolható hiány keletkezik. A polgármester kérte a Kecskemétre kirótt 40 000 q beszolgáltatásának csökkentését. A főispán - bár ismerte a város nehéz viszonyait - nem tehetett eleget a kérésnek, mert a Közélelmezési Hivatal az országos szükséglet kiszámítása után rótta ki az egyes törvényhatóságokra a rekvirálandó mennyiséget.241 Kürthy Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke utasította Kecskemétet, hogy írják össze termésenként a visszatartható meny- nyiség maximumát és állapítsák meg Kecskemét területére a fejkvótát. Kecskeméten a rekvirálás 1916. december 14-én megkezdődött. Még a rekvirálás előtt a tanács megállapította a fejkvótákat:- egy 15 éven felüli mezei munkás fejkvótája havi 15 kg gabonát- 15 éven aluliak és mezőgazdasággal nem foglalkozó családtagok fejkvótája: 12 kg-ot- más egyének fejkvótája 9 kg gabonát tett ki. A tanács határozatát az OKH elnöke úgy módosította volna, hogy a mezei munkások 13 év alatti családtagjai csak 10 kg-ot kapjanak. A polgármester kérte, hogy hagyja meg az általuk megállapított fejadagot.242 1916-ban nagyon gyenge volt a burgonyatermés, ezért a belügyminisztertől engedélyt kért a városvezetés, hogy az Országos Burgonyaközvetítő Iroda által Kisvárdáról szállathassanak burgonyát. Az 1917. évi szükségletet 100 vagonban határozták meg. A burgonyaszállítást azonban januárban leállították, addig nem szállíthattak sehova, amíg a főváros részére szükséges burgonyamennyiséget nem vitték el.243 A tél folyamán a vasúti kocsik hiánya és a vonatzárlat miatt a liszt és egyéb tömegcikkek szállítása is akadályba ütközött. A törvényhatósági bizottság 1917. január 31-én határozott arról, hogy az 1915-ben felvett 600 000 korona kölcsönből, amit 1916-ban még 400 000-rel kiegészítettek, egy 1 millió koronás közélelmezési alapot 151 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
